Néma, maszkot viselő dolgozók a kórházak előtt, a pályaudvarokon és máshol – így emlékeztek a britek Covid-19 karantén első évfordulójára. „Próbatételen esett át az országunk az elmúlt évben, számtalan módon volt próbára téve az ellenállóképességünk és kitartásunk” – mondta mondta beszédében Károly herceg, a trónörökös.

II. Erzsébet királynő pedig a londoni St. Barts kórházba küldött egy virágcsokrot és egy levelet, amelyben azt írta: „Közösen, egy jobb jövő felé nézünk, de most megállunk, hogy

a fájdalomra és a veszteségre gondoljunk, amely olyan sok embert és családot érintett.”

Hozzátette: az ország hálás azért a „mérhetetlen szolgálatáért”, amit az egészségügyi dolgozóktól kapott.

A brit megemlékezés részeként kedd este kivilágítják a London Eye óriáskereket, a Tate Britain galériát és még egy sor fontos épületet az országban. Az embereket közben arra kérték, hogy este 8-kor álljanak ki egy gyertyával a házuk ajtaja elé.

Csak Nagy-Britanniában csaknem 150 ezer ember halt meg a koronavírus-betegségben. A szomorú adat ellenére a szigetországnak van miért örülnie: a brit statisztikai hivatal szerint a 80 év felettiek körében 91 százalékkal, a 60 év felettieknél pedig 85 százalékkal csökkent a halálozások száma a második Covid-hullám csúcsa óta.

Boris Johnson miniszterelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy mitől kell tartaniuk a briteknek: az ő partjaikat is elérheti az Európára lezúduló harmadik hullám. Az Evening Standard című lap idézte Fréderic Valletoux-t, a Francia Kórházszövetség elnökét, aki azt mondta: „a járvány kezd felpörögni, a számok felrobbantak” – Franciaországban 15 800 új fertőzést regisztráltak hétfőn.

Calum Semple, a Liverpooli Egyetem járványügyi szakértője és a kormány tudományos tanácsadótestülete, a SAGE tagja szerint bár az európai harmadik hullámot a briteknél már elterjedt hazai vírustörzs, a „kenti variáns” okozza, a kevesebb átoltott lakossal rendelkező országokat sújtó újabb hullám „tökéletes közeg a vakcinákkal szemben ellenállóbb, új vírusvariánsok kialakulásához.”

Nagyon fontos ezért, hogy beoltsák a leginkább veszélyben lévőket, mert „ezzel jelentősen korlátozni lehet” a fertőzések megugrását. A jó hír ugyanis az, hogy a jelenlegi vakcinák „nagyon jó védelmet nyújtanak” a kenti variánssal szemben – mondta.

Ha Nagy-Britanniában is jön a harmadik hullám, akkor az július-augusztusra várható

– épp, amikor a társadalom végre élvezni kezdené a nyitást. Más szakértők szerint viszont nem törvényszerű, hogy a britekre is lecsapjon a harmadik hullám, ezt óvintézkedésekkel meg lehet előzni.

A briteknél eddig már 28 millió ember kapta meg az első Covid-19-védőoltást és közel 2,3 millióan a másodikat is.

A következő hetekben azonban az indiai AstraZeneca gyár logisztikai gondjai – illetve India saját oltási szükséglete – miatt kevesebb vakcina érkezik Nagy-Britanniába, és ezzel lassulni fog az oltások üteme. A 40 év felettiek így a várnál később kaphatnak csak oltást.

Közben a lakosság abban reménykedik, az idén már elutazhat nyaralni. Matt Hancock egészségügyi miniszter azonban lehűtötte a reményeket, mert azt mondta: kétséges, hogy az idén összejöhet a külföldi vakáció. Az utazási korlátozások – melyek részeként immár 5000 fontos bírsággal sújtható az, aki alapos indok nélkül akar repülőre ülni – az új vírusvariánsoktól védik az országot – tette hozzá.