Míg elődje, Donald Trump emlékezetes és bizarr kardtáncot járt Szaúd-Arábiában, Joe Biden nem ennyire barátságos Amerika közel-keleti szövetségesével.

Legalábbis azt tervezte, hogy nem lesz az.

Az elnökválasztási kampány során például ezt mondta: „olyan kitaszított, pária államot csinálok belőle, amit megérdemel”.

Beiktatása után munkához is látott: befagyasztotta a szaúdiaknak történő fegyvereladásokat. Felhagyott a hat éve zajló, tragédiáktól tűzdelt jemeni polgárháborúban a jogsértésekkel vádolt szaúdiak támogatásával.

Aztán a múlt héten az Iránhoz húzó jemeni húszi lázadók Szaúd-Arábiában rakétákkal támadtak egy polgári repülőgépre – és Biden számára világossá vált, hogy az eszkalálódó konfliktusban milyen bonyolult is az amerikai–szaúdi kapcsolat – jegyezte meg a Financial Times című lap.

Antony Blinken, Biden új külügyminisztere figyelmeztetett: „az Egyesült Államok nem nézi tétlenül” a húszik hasonló támadásait, és ígéretet tett a szaúdiak védelmének megerősítésére.

Az Egyesült Államok – bármennyire is etikus akar lenni Biden – hirtelen ugyanabban a dilemmában találja magát. Nem akar szótlanul elmenni a sivatagi királyság és de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán koronaherceg emberi jogi gyakorlata mellett, miközben az ország hagyományos katonai és hírszerzési szövetségese a Közel-Keleten.

„A húszi támadásra adott amerikai válasz azt jelzi: Washington nem tud szakítani a szaúdiakkal” – mondta Gerald Feierstein volt diplomata, aki Szaúd-Arábiában és Jemenben is teljesített szolgálatot.

„Mi annak a filmnek a címe, Reality Bites?” – utalt a magyarul Nyakunkon az életként ismert filmre, amely eredetiben talán úgy hangzik: Harapós a valóság.

„Oroszország és Kína után Szaúd-Arábia lesz a Biden-kormányzat számára a legnagyobb külpolitikai kihívás”

– tette hozzá.

A kampány idején Biden az emberi jogokra fókuszált és azt mondta: Szaúd-Arábia „megfizet” Dzsamal Hasogdzsí szaúdi újságíró 2018-ban történt meggyilkolásáért.

A CIA jelentések szerint arra jutott, hogy a koronaherceg adta ki a parancsot, bár ezt ő tagadta. Trump számára egyszerűbb volt a képlet: a szaúdi fegyvereladások 1 millió amerikainak adtak munkát – állította. Ezért kiállt Rijád mellett, mert ez szavai szerint az amerikai és az izraeli érdekeket is szolgálta – mivel Szaúd-Arábia a zsidó államot fenyegető Irán egyik fő ellensége.

Most, hogy hatalomra lépett, valószínűleg Biden is tartózkodni fog attól, hogy szankciókkal sújtsa a koronaherceget, mert egyik külügyi tanácsadója, Daniel Benaim szerint „olyan hosszantartó módon megromlana a viszony, hogy az kárt okozna az amerikai érdekeknek”. Ebben a helyzetben Biden azzal büntetheti a koronaherceget, hogy csak közvetítők útján kommunikál vele – írja az FT.