Infostart.hu
eur:
376.95
usd:
318.84
bux:
126534.75
2026. február 27. péntek Ákos, Bátor
A Világgazdasági Fórum által közreadott, videofelvételről készített képen Hszi Csin-ping kínai elnök videokonferencia keretében vesz részt a Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2021. január 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Világgazdasági Fórum/Pascal Bitz

Kína keményen üzent: új hidegháborútól óvja Amerikát

A feltörekvő államoknak adjanak nagyobb beleszólást a világ gazdasági rendszerének irányításába – ezt sürgette a kínai elnök az idei virtuális davosi világgazdasági fórumon. Hszi Csin-ping üzent az új Biden-kormányzatnak is: nem akar „új hidegháborút”.

A pandémia miatt törölték a nemzetközi politikai, gazdasági, technológiai és kulturális elit egyik kedvenc eseményét, a Davosi Világgazdasági Fórumot. Az exkluzív svájci síparadicsom pezsgése helyett a vezetőknek maradt az íróasztal és a videolink.

Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta: adjanak nagyobb szerepet a G20-as csoportnak a világ gazdasági ügyeinek igazgatásában. Azaz: jusson nagyobb befolyáshoz Kína is – amely tagja a fejlett és feltörekvő gazdaságok eme klubjának.

A kínai elnök emellett arról beszélt: törékeny a pandémia utáni gazdasági talpraállás, és

a jövőben is számítani kell „egészségügyi vészhelyzetekre”, de az emberiség leküzdi a válságot.

Hszi 2017-ben szólalt fel először Davosban, és ahogy most, akkor is a szabadkereskedelem és a globalizáció mellett érvelt, miközben Donald Trump volt elnök épp protekcionista burokba zárta Amerikát, majd kereskedelmi háborúba kezdett Pekinggel.

Trump azóta távozott, de utódja, Joe Biden sem tervez nagy összeölelkezést Kínával. Pekinget sorozatos nyugati bírálatok érik emberi jogi gyakorlata és a szomszédsága felé történő katonai erődemonstrációk miatt.

Hszi most nevek említése nélkül üzent Bidennek: a nemzetközi rendszert szabályok és konszenzus útján, multilaterális intézményeken keresztül, és nem egy vagy néhány állam parancsai alapján kell igazgatni. „Az erős ne mutogassa az izmait és ne rázza az öklét”.

A bezárkózás „kis buborékait építve, vagy új hidegháborút kezdve, másokat fenyegetve, vagy a szabad áramlást megakasztó szankciókkal és elszigeteléssel csak további megosztottságot és konfrontációt okoznak a világban” – tette hozzá.

Hszi emellett jelezte, hogy nem hajol meg az erősödő nemzetközi nyomás előtt.

Az utóbbi időben felhívások hangzottak el, hogy bojkottálják az átnevelőtáborokba küldött muszlim ujgurok régiójából származó termékeket, és kemény bírálatok érik Kínát a Hongkongban is bevezetett drákói nemzetbiztonsági törvény és a tiltakozások kezelése miatt.

„Nincs két egyforma történelem, kultúra és társadalmi rendszer. Egyik ország sem felsőrendűbb a másiknál...

nem a különbségek, hanem az arrogancia, előítélet és gyűlölet miatt, és azért kell aggódni, amikor hierarchiát akarnak építeni az emberi civilizációban” – mondta a kínai elnök.

Úgy tűnik, Peking a Biden-kormányzat első napjaiban már határozottan akarja jelezni, hogy Trump távozása után is sem enged Amerikának. Kína kedden közölte, hogy tengeri hadgyakorlatot tart a Dél-kínai-tenger térségében. A hétvégén egy amerikai repülőgép-hordozó jelent meg a térségben, miközben kínai harci gépek kétszer is megközelítették Washington szövetségese, Tajvan légterét.

Hszi után – meglepetésre - az amerikai vezetésű szövetségi rendszer másik nagy ellenfele, Vlagyimir Putyin orosz elnök is felszólal szerdán a Davosi Fórumon, A hazatért ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij vizsgálati fogságba vetése miatt sokat bírált Putyin beszéde eredetileg nem szerepelt a programban.

Címlapról ajánljuk
Összepakoltak az amerikaiak a Közel-Keleten – célzott csapásokra még készek maradnak

Összepakoltak az amerikaiak a Közel-Keleten – célzott csapásokra még készek maradnak

Washington már csak távolról, biztonsági garanciákkal kívánja formálni Szíria jövőjét, miután a közel-keleti ország új vezetése együttműködőnek bizonyul – mondta az InfoRádióban Wagner Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint arról nincs szó, hogy az USA nem figyel a jövőben a térségre, ha az Iszlám Állam újraszerveződne, vagy ha iráni fegyveres csoportok fenyegetnék az amerikai erőket Irakban, az amerikaiak továbbra is készek lehetnek különleges műveletekre.

Robert Fico nem akar Ukrajnában találkozni Zelenenszkij elnökkel

A szlovák miniszterelnök pénteken telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ő és Orbán Viktor miniszterelnök szakértői küldöttséget akar küldeni a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálására – jelentette a TASR szlovák állami hírügynökség a kormányfő Facebook-bejegyezését ismertetve.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Ukrajnai bevetésre készülnek a nyugati katonák, orosz drón veszélyeztetett repülőgép-hordozót – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Ukrajnai bevetésre készülnek a nyugati katonák, orosz drón veszélyeztetett repülőgép-hordozót – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Az angol The Telegraph arról ír, hogy a francia és brit ejtőernyősök közösen készülnek egy ukrajnai békefenntartó misszióra. A várakozások szerint mindkét ország 5 ezer főt küldhet Kelet-Európába ám ez Londonnak komoly kihívást jelenthet. A misszió szigorú feltétele, hogy a harcok során a felek valamilyen fegyverszünetet kössenek egymással. Svéd katonák semlegesítettek egy orosz drónt a francia Charles de Gaulle atommeghajtású repülőgép-hordozó közelében a malmöi kikötőben. A pilóta nélküli eszközt elektronikus hadviselési rendszerekkel iktatták ki - tudósított a Militarnyi. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×