Infostart.hu
eur:
361.7
usd:
311.24
bux:
131696.18
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
New York, 2016. november 9.Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltet tapsolja férje, Bill Clinton volt amerikai elnök egy New York-i szállodában tartott rendezvényen 2016. november 9-én, az elnökválasztás másnapján. A választást Clinton riválisa, Donald Trump republikánus párti jelölt nyerte. Clinton nyilvánosan elismerte a vereségét, és együttműködést ajánlott Donald Trumpnak. (MTI/EPA/Abaca pool/Olivier Douliery)
Nyitókép: MTI/EPA/Abaca pool/Olivier Douliery

Hírszerzési jelentés: Hillary Clinton rendelte a Donald Trump elleni lejáratókampányt

2016-ban a demokrata jelölt és egykori külügyminiszer Hillary Clinton hagyhatta jóvá a Donald Trump későbbi elnök elleni, orosz vonalról szóló lejáratókampányt. Ez áll egy nemrég titkosítás alól feloldott amerikai hírszerzési jelentésben, ami elfogott orosz anyagokat idéz.

A múlt heti, indulatos elnökjelölti tévévita előtt került napvilágra egy hírszerzési anyag, amely szerint Donald Trump mostani elnököt a 2016-os kampány idején úgy próbálták lejáratni, hogy összekötötték a demokrata e-mail-szervereket a vádak szerint feltörő orosz hekkerekkel.

A demokraták Donald Trumppal szembeni gyakori vádja, hogy 2016-ban Moszkvával összejátszva kaparintotta meg Hillary Clinton elől az elnöki posztot. A téma a Nemzeti Hírszerzés nevű kémszervezet igazgatójának jóvoltából ismét terítékre került – de egy most közzétett anyag felveti a lehetőséget, hogy maga Hillary Clinton adhatott zöld utat a Donald Trumpot az oroszokhoz kötő információnak.

John Ratcliffe hírszerzési igazgató órákkal az első Trump–Biden televíziós vita előtt oldotta fel az anyag titkosítását. Az illetékes egykori kongresszusi képviselő és Donald Trump ismert támogatója.

A dokumentum szerint az amerikai hírszerzők egy orosz hírszerzési anyagból arról értesültek, hogy Clinton 2016 július 26-án – tehát aznap, amikor a demokraták elnökjelöltje lett – jóváhagyta egyik tanácsadója javaslatát, hogy besározzák és botrányba keverjék Donald Trumpot, azt állítva hogy az oroszok beavatkoztak az oldalán.

Demokrata oldalon gyakori vád, hogy az oroszok „meghekkelték az amerikai választásokat”. Arról ritkán esik szó, hogy az ellopott e-mailek is egyfajta hekkről szólnak: arról, hogy 2016-ban a demokrata vezetés Clintont támogatva lépéseket tett egy másik jelölt, Bernie Sanders szenátor aláásására – bár ezt annak idején még a Trumppal vagy az oroszokkal nem szimpatizáló The New York Times is megírta.

A titkosítás alól feloldott anyagról a szenátus igazságügyi bizottsága republikánus elnökének, Lindsey Grahamnek küldött szeptemberi levélben szerepel, hogy Clinton a demokrata e-mailszerverek oroszok általi feltöréséhez akarta kötni Trumpot. Az anyag szerint a Központi Hírszerző Hivatal akkori vezetője, John Brennan értesítette Barack Obama akkori elnököt a Clintonnal szemben felmerült állításról.

Később a Szövetségi Nyomozóirodának is javasolták: folytasson vizsgálatot és az üzenet azt is tartalmazta, hogy Clinton a Trump elleni lejárató akcióval akarta elterelni arról a botrányról, hogy külügyminiszterként privát és nem hivatalos e-mailszerveréről is kommunikált.

A most kiadott dokumentumról szóló levélben ugyanakkor Ratcliffe hírszerzési igazgató azt írja: „nem lehet megállapítani, hogy az elfogott orosz hírszerzési anyag” Clintonról szóló „állítása milyen mértékben túlzó vagy hamis”.

Ezt a Trumphoz lojális Lindsey Graham szenátor is elismerte, de felvetette: ha igaz, ha nem, felmerül a kérdés, hogy az FBI nem alkalmazott-e kettős mércét. Ugyanúgy nyomoztak-e Clinton, mint Trump után, és ha nem, akkor miért nem? – tette fel a kérdést.

A hírre reagáló demokraták igyekeztek jelentéktelennek beállítani a hírt. Nick Merill, Clinton szóvivője alaptalan maszlagnak nevezte. A szenátusi hírszerzési bizottság demokrata alelnökének szóvivője pedig „orosz dezinformációnak” titulálta az anyagot.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

A gazdasági és energetikai miniszter összesen 575 millió liternyi tartalék üzemanyag felszabadítására adott utasítást az ellátás zavartalanságának biztosítására; a biztonsági kőolajtermék-készletet legkésőbb június 30-ig vissza kell tölteni. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a döntés alapján az új kormány fenntartja a védett árat, az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget a stratégiai készletek egy részének további felszabadításából fedezi.

Orbán Viktornak üzent Magyar Péter, keményen odamond

Az új miniszterelnök ismét a végkielégítésről posztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Megszólalt Donald Trump - Azonnal reagálnak a piacok

Megszólalt Donald Trump - Azonnal reagálnak a piacok

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, eséssel nyitottak az irányadó amerikai indexek, különösen a techpapírok esnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×