Infostart.hu
eur:
361.77
usd:
311.3
bux:
131696.18
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Már a héten folytatódik az alkudozás a brexitről

Továbbra is nagy a szakadék a britek és az Európai Unió között a brexit utáni kereskedelmi viszony kérdésében. Ursula Von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor megállapodtak abban, hogy egy hónappal kitolják a tárgyalások határidejét.

Az október közepi uniós csúcs után is alkudozik London és az EU a jövőbeli kereskedelmi és biztonsági viszonyról – erről állapodott meg a hétvégi magasszintű beszélgetésen Ursula von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök és Boris Johnson brit kormányfő.

A felek úgy látták: elegendő előrehaladás történt ahhoz, hogy egy hónappal kitolják a határidőt. Tették ezt annak ellenére, hogy a hivatalos álláspont mindkét oldalon az, hogy

még mindig nagy a szakadék köztük a halászat, az állami támogatások és a vitarendezési mechanizmus kérdésében.

A minialku nyomán a héten Londonba látogat Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója hogy találkozzon brit kollégájával, David Frosttal. Egy héttel később pedig Frost megy Brüsszelbe.

A brexitet követő brit-európai kereskedelmi viszonyról és biztonsági együttműködésről szóló újabb tárgyalási fordulót Johnson és von der Leyen egy szombati telefonbeszélgetés során hagyta jóvá.

Az üzenet a tárgyalók felé az volt, hogy „tegyék intenzívebbé a megbeszéléseket és hidalják át a szakadékot”. A brit kormányfő és az uniós vezető közleménye szerint „fontosnak találják, hogy megpróbáljanak megoldást találni, ha lehetséges és megalapozzanak egy jövőbeli erős Uniós-brit kapcsolatot”.

A tárgyalásokat azért kell hamarosan lezárni, mert az év végén lejár az az átmeneti időszak, ameddig meg lehet állapodni. Boris Johnson jelezte, hogy december 31-én túl nem hajlandó kiterjeszteni az átmeneti időszakot – amikor még uniós szabályok érvényesek Nagy-Britanniában. Ezt követően kész arra is, hogy alku hiányában a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályozása lépjen életbe a kétoldalú kereskedelemben. Az unió és Nagy-Britannia egyetlen szárazföldi határán, Írország és Észak-Írország között ugyanakkor a vámsorompók az elmúlt évtizedek felekezeti békéjének aláásásával fenyegetnek.

Az, hogy most ilyen magas szinten került szóba a brexit utáni viszony, arra utal, hogy

a tárgyalások a jogi-technikai alkudozás után átléptek a politikai szférába.

Johnson és Von der Leyen megállapodtak, hogy „rendszeresen konzultálnak a kérdésben”. Legutóbb júniusban beszéltek egymással. Johnson akkor azt mondta: „ideje beültetni a tigrist a tankba”, és kifejezte abbéli hitét, hogy nyár végére tető alá hozzák az alkut.

Ez elmaradt, és később október közepét jelölte meg határidőként – az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozójának idejét.

Von der Leyennel folytatott beszélgetésében Johnson azt mondta: szerinte az EU és Kanada kapcsolatát idéző kereskedelmi alkura van szükség Londonnal. A Kanadával kötött uniós szerződés, a Ceta az áruk 89 százaléknak esetében garantál vámmentességet. Fontos adalék, hogy a baromfihús, a hús és a tojás esetében maradnak a vámok, és hogy vámmentes kvóták alapján folyik a kereskedelem. A Ceta szinte alig szabályozza a szolgáltatások és azon belül a pénzügyi szolgáltatások témakörét, ami a londoni City fő profilja és a brit gazdaság egyik húzóágazata. Emellett az alku része, hogy fennmarad az áruk határon történő ellenőrzése. A Kanadával kötött uniós szerződés emellett megtiltja, hogy a tengerentúliak a levédett európai földrajzi nevet másoló, harmadik országbeli termékeket importáljanak – például pármainak nevezett sonkát vagy camembert-nek nevezett sajtot.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

A gazdasági és energetikai miniszter összesen 575 millió liternyi tartalék üzemanyag felszabadítására adott utasítást az ellátás zavartalanságának biztosítására; a biztonsági kőolajtermék-készletet legkésőbb június 30-ig vissza kell tölteni. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a döntés alapján az új kormány fenntartja a védett árat, az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget a stratégiai készletek egy részének további felszabadításából fedezi.

Orbán Viktornak üzent Magyar Péter, keményen odamond

Az új miniszterelnök ismét a végkielégítésről posztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, ahol feladata az állomány véleményének becsatornázása lesz. A politikai erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek: a 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó szavazók körében, miközben a Fideszé 23 százalékra csökkent. Török Gábor politológus szerint a Tisza lendülete addig tarthat ki, amíg nem jelenik meg egy valódi, fajsúlyos kihívó a politikai palettán, a 2026-os választások egyik legfontosabb kérdése pedig éppen az lesz, feltűnik-e egy ilyen szereplő és honnan érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×