Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.72
bux:
131444.31
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Ukrán tüntetők Arszen Avakov belügyminiszter lemondását követelik egy felborított gépjármű tetején állva parlament épülete előtt Kijevben 2020. június 5-én.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Megosztott Ukrajna, a lakosság fele szerint szétesik az ország

Egy friss közvéleménykutatás szerint nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik szerint Ukrajna modern, élhető országgá kezd válni és azok, akik szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.

Ukrajna továbbra is erősen megosztott ország – legalábbis ezt sugallják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legújabb felmérésének eredményei. A megkérdezettek 46%-a ugyanis azt mondta: szerintük szétesik az ország, míg 40,8%-uk úgy érzi, hogy éppenséggel most kovácsolódik össze az állam.

Az optimizmus az ország nyugati részén erősebb, míg a keleti és a déli országrészben borúlátóbb a hangulat. Közel fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik szerint Ukrajna modern, élhető országgá kezd válni és azok, akik szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.

Mi a fontosabb: a gazdaság vagy a győzelem?

Amiben valamennyire elbillen a mérleg az az, hogy mit tartanak az ukránok az előttük álló legfontosabb feladatnak. A lakosok közel fele szerint ez a gazdasági fejlődés, míg kevesebb, mint 30% a keleti országrészben folyó háborúban való győzelmet említette.

Az ukrán vezetés, a Kijevet támogató szövetségesek és a lakosság egy része is úgy tartja, hogy a keleti országrészben a szomszédos Oroszországgal állnak háborúban, mert máskülönben nem tudnák tartani magukat a kormányellenes felkelők.

A közvéleménykutatók ezért egy olyan kérdést is megfogalmaztak, hogy legyőzheti-e Ukrajna Oroszországot.

A válaszokból az derült ki, hogy az ukránok 50,5%-a szerint lehetséges ilyen győzelem és csak 10% mondta az, hogy Oroszország győzhet. Amikor azonban kiegészítették a kérdést úgy, hogy „Ukrajna győzhet, mert Oroszország gyenge és elmaradott állam, miközben az egész civilizált világ Ukrajna oldalán áll”, akkor már csak a válaszadók 37%-a mondott igent.

A „nem győzhet” kérdést is kiegészítették egy olyan kitétellel, hogy Ukrajna azért nem diadalmaskodhat, „mert politikailag és gazdaságilag sokkal gyengébb ország”. Erre a megfogalmazásra a vereséget vizionálók 10%-os aránya 31%-ra ugrott.

A felmérés eredményeit Anton Hrusetszki, az Intézet igazgatóhelyettese mutatta be.

Továbbra is érzékeny kérdés a nyelvhasználat kérdése

A válaszadók 55 és fél százaléka szerint az ország lakosai a jövőben főként ukránul fognak beszélni és csak 30% gondolja úgy, hogy az orosz második államnyelv lesz.

48,8% szerint az orosz nyelv része az ország történelmi örökségének, míg 27% azt mondja, hogy „fenyegeti az ország függetlenségét”.

Miközben valamennyivel többen hisznek a katonai győzelem lehetőségében, 48,8 százalék mondta azt, hogy tárgyalásokat kell folytatni Oroszországgal és a két szakadár államalakulattal, a Luganszki és a Donyeci Népköztársasággal. Viszont 35%-a szerint úgy kell elérni a békét a térségben, hogy nem szabad engedményt tenni sem Moszkvának, sem a felkelőknek.

A lakosok közel 40%-a közben igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az országot egyesítő, új ideológiát kell találni.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 1500 embert kérdezett telefonos közvéleménykutatásában, az ország összes térségében, a Moszkva által elcsatolt Krím és néhány keleti, lázadó terület kivételével.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×