eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Ukrán tüntetők Arszen Avakov belügyminiszter lemondását követelik egy felborított gépjármű tetején állva parlament épülete előtt Kijevben 2020. június 5-én.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Megosztott Ukrajna, a lakosság fele szerint szétesik az ország

Egy friss közvéleménykutatás szerint nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik szerint Ukrajna modern, élhető országgá kezd válni és azok, akik szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.

Ukrajna továbbra is erősen megosztott ország – legalábbis ezt sugallják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legújabb felmérésének eredményei. A megkérdezettek 46%-a ugyanis azt mondta: szerintük szétesik az ország, míg 40,8%-uk úgy érzi, hogy éppenséggel most kovácsolódik össze az állam.

Az optimizmus az ország nyugati részén erősebb, míg a keleti és a déli országrészben borúlátóbb a hangulat. Közel fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik szerint Ukrajna modern, élhető országgá kezd válni és azok, akik szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.

Mi a fontosabb: a gazdaság vagy a győzelem?

Amiben valamennyire elbillen a mérleg az az, hogy mit tartanak az ukránok az előttük álló legfontosabb feladatnak. A lakosok közel fele szerint ez a gazdasági fejlődés, míg kevesebb, mint 30% a keleti országrészben folyó háborúban való győzelmet említette.

Az ukrán vezetés, a Kijevet támogató szövetségesek és a lakosság egy része is úgy tartja, hogy a keleti országrészben a szomszédos Oroszországgal állnak háborúban, mert máskülönben nem tudnák tartani magukat a kormányellenes felkelők.

A közvéleménykutatók ezért egy olyan kérdést is megfogalmaztak, hogy legyőzheti-e Ukrajna Oroszországot.

A válaszokból az derült ki, hogy az ukránok 50,5%-a szerint lehetséges ilyen győzelem és csak 10% mondta az, hogy Oroszország győzhet. Amikor azonban kiegészítették a kérdést úgy, hogy „Ukrajna győzhet, mert Oroszország gyenge és elmaradott állam, miközben az egész civilizált világ Ukrajna oldalán áll”, akkor már csak a válaszadók 37%-a mondott igent.

A „nem győzhet” kérdést is kiegészítették egy olyan kitétellel, hogy Ukrajna azért nem diadalmaskodhat, „mert politikailag és gazdaságilag sokkal gyengébb ország”. Erre a megfogalmazásra a vereséget vizionálók 10%-os aránya 31%-ra ugrott.

A felmérés eredményeit Anton Hrusetszki, az Intézet igazgatóhelyettese mutatta be.

Továbbra is érzékeny kérdés a nyelvhasználat kérdése

A válaszadók 55 és fél százaléka szerint az ország lakosai a jövőben főként ukránul fognak beszélni és csak 30% gondolja úgy, hogy az orosz második államnyelv lesz.

48,8% szerint az orosz nyelv része az ország történelmi örökségének, míg 27% azt mondja, hogy „fenyegeti az ország függetlenségét”.

Miközben valamennyivel többen hisznek a katonai győzelem lehetőségében, 48,8 százalék mondta azt, hogy tárgyalásokat kell folytatni Oroszországgal és a két szakadár államalakulattal, a Luganszki és a Donyeci Népköztársasággal. Viszont 35%-a szerint úgy kell elérni a békét a térségben, hogy nem szabad engedményt tenni sem Moszkvának, sem a felkelőknek.

A lakosok közel 40%-a közben igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az országot egyesítő, új ideológiát kell találni.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 1500 embert kérdezett telefonos közvéleménykutatásában, az ország összes térségében, a Moszkva által elcsatolt Krím és néhány keleti, lázadó terület kivételével.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×