Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Twitter/UK Parliament

Debütált a brit "virtuális parlament"

Nagy-Britanniában az azonnali kérdések helyi változatával debütált az úgynevezett „virtuális parlament”, ahová a legtöbb képviselő videohívás útján kapcsolódott be. Egy kommentár szerint a karantén idejére kitalált megoldással kevésbé lesz elszámoltatható a kormány. Szvetnik Endre összefoglalója.

A koronavírus miatti karantén új munkamódszert követel meg a törvényhozástól is – adta értésre Sir Lindsay Hoyle házelnök a Húsvét utáni első, szerdai ülésnapon, amikor közölte: ez volt az első videokonferencián bonyolított Miniszterelnöki kérdések órája a parlament 700 éves történetében.

Alig volt ember, néhányan voltak csak a padsorokban

A „hibrid parlamentben” 30-40 képviselő jelent meg személyesen, a többiek video-konferenciahívás segítségével jelentkeztek be.

A karanténszabályokra - a betartandó 2 méteres távolságra - a padsorok előtti padlón látható fekete-sárga szalagcsíkok emlékeztették a képviselőket.

A nap másik érdekessége volt, hogy a még mindig lábadozó Boris Johnson miniszterelnök távollétében az őt helyettesítő Dominic Raab külügyminiszter állta a sarat. A normális ügymenetben kemény kérdéseket kapott volna, de az online hívások technikai jellemzői és az igencsak üres és így nem fenyegető ülésterem miatt megúszta.

A bejelentkező képviselők a terem szembenálló padsorai fölé szerelt monitorokon tűntek fel és általában meg is tudtak szólalni, bár az egyik Zoom-hívás sikertelen volt. Némelyikük esetében a háttér izgalmasabb volt, mint a mondandó: érdekes modern festményeket és monogramokkal ellátott focilabdákat is látni lehetett.

Finoman kezdett az új Labour-vezér

Ez volt a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt új centrista vezére, Sir Keir Starmer debütje is. Ő bölcs módon azt választotta, hogy személyesen jelenik meg a házban – szemben a többi ellenzéki vezetővel.

„Sir Keir udvarias, de alapos, részletekbe menő volt, de nem merült el a statisztikában” amikor az egészségügyi dolgozók hiányzó védőfelszereléséről érdeklődött. „Legtöbb párttársa szerint azonban talán nem kellett volna annyira kedvesnek lenne, hogy jobb legyen elődjénél” – kommentálta fellépését a Sky News.

Boris Johnson miniszterelnök betegágyából figyelte majdani ellenfele vitastílusát.

A gond az volt, hogy a showműsornak is beillő, kérdés-felelet pergőtűz paprikás hangulata ezúttal elmaradt,

mert a néhány megjelent képviselőnek minimum 2 méterre kellett ülnie egymástól. A munkáspárti vezetőnek így nem tudott súgni helyettese, Angela Rayner, amire a Covid-19-mentes időszakban lehetősége lett volna.

Ahogy a Sky kommentárjában megjegyezte, a brit alsóháznak jó lesz majd visszatérnie a szokásos lármázós, kiabálós és spontán önmagához, ha tényleg azt akarjuk, hogy valóban elszámoltassák a kormány minisztereit.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×