Igor Matovič szlovák kormányfő bejelentette, hogy a Kormányhivatalban létrehozzák a Kölcsönös Segítségnyújtási Alapot.
A miniszterelnök azzal érvelt az alap létrehozása mellett, hogy hozhatnak bármilyen törvényt, az mindig mindenkire egyidejűleg érvényes lesz, és a rendszer nem tud mindenkin segíteni, tehát nem tud figyelembe venni egyéni nehéz szituációkat, melyekbe egyének vagy családok kerülhetnek a jelenlegi helyzetben.
Az alap forrásait a politikusok biztosítják majd a fizetésükből. Maga a kormányfő teljes fizetéséről lemond az alap javára, a miniszterek és a koalíciós képviselők pedig saját döntésük alapján fizetnek majd a kasszába. Matovič hozzátette,
erre felszólítják az ellenzéki politikusokat, az állami vállalatok vezetőit, és megszólítanak vállalkozókat is.
Boris Kollár házelnök azt kérte tőlük, legyenek szolidárisak, és 10-20 ezer eurós fizetésükből járuljanak hozzá ehhez ők is.
„Azt akarjuk megmutatni, hogy a politikusok nem szakadtak el az emberektől” – jelentette ki Igor Matovič. Az alap a kormányhivatal égisze alatt működik majd. A koalíciós pártok ígérete szerint
transzparens lesz, látni lehet majd, ki mennyivel járult hozzá.
A pénzügyi segítséget, mely Boris Kollár szerint minden esetben célzott lesz és konkrét eseteket hivatott megoldani, egy bizottság osztja majd szét.
Grigorij Mesežnikov politológus üdvözli a lépést.
„Nem mondható, hogy rendszerszintű megoldásról van szó, de kevesen gondolták, hogy ilyen helyzetbe kerülünk. Az új kabinet elsősorban rendszerszintű megoldásokban gondolkodik, de ez a lépés a szolidaritásra való ösztönzést jelenti. Mindent el kell fogadnunk, és üdvözölnünk kell, ami segíthet leküzdeni a helyzetet, amibe kerültünk” – fogalmazott a politológus.
Igor Matovič egy másik elképzelése viszont már nem örvend ekkora támogatottságnak. Azt mondta ugyanis, hogy
a koronavírus-járvány elleni leghatékonyabb intézkedés az ország teljes kikapcsolása, az úgynevezett blackout
lehet. Matovič azt akarja, hogy a döntést egy, de legkésőbb két héten belül meghozzák, hogy az országos teljes karantén még nyár előtt véget érjen. A kormányfő túl sok konkrét információt nem közölt, annyit viszont elárult, hogy az ország teljes kikapcsolása alatt azt érti, hogy az üzemek bezárnának, lezárnák a határokat, minimum
három hétre beszüntetnék a tömegközlekedést, elrendelnék az országos karantént,
a szabályok betartására pedig a hadsereg ügyelne, amelynek a feladata lenne egyebek mellett a lakosság egy részének élelmiszerellátása is.
A Munkáltatók Szlovákiai Szövetségének állásfoglalása szerint egy ilyen leállás a vállalkozói környezet összeomlásához vezetne. A szövetség szerint
a blackoutnak csak akkor lenne értelme, ha Európa minden országában bevezetnék.
Ez azonban a szabad mozgás és a globalizáció korában gyakorlatilag lehetetlen. Ezért a teljes leállás csak a nagyon elszigetelt országokban lenne célravezető. A szövetség szerint még ezután sem lenne száz százalékos garancia arra, hogy a vírus nem tér vissza. Közleménye végén a szövetség ismét indítványozta, hogy hozzanak létre egy gazdasági válságstábot.
A blackoutot Richard Sulík, Matovič gazdasági minisztere sem tartja jó ötletnek. Azt mondta, „ha csak nem történik valami rendkívüli dolog, mint például a napi több száz halott, mint Olaszországban”, akkor ellenezni fogja az ilyen kísérletezést.