eur:
414.71
usd:
400.22
bux:
78665.14
2024. december 20. péntek Teofil
Helyi lakosok szavaznak a szlovákiai parlamenti választáson a felvidéki Gömöralmágyon 2016. március 5-én. Megközelítőleg 4,4 millió választópolgár 23 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok közel 2900 képviselőjelöltjére adhatja le voksát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Akár patthelyzet is kialakulhat a szlovák választások után

A Robert Fico vezette Smer, a jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja esélyes megnyerni Szlovákiában a február végére kitűzött parlamenti választást - derül ki a Focus közvélemény-kutató intézet felméréséből. Jelen állás szerint azonban az is előfordulhat, hogy politikai patthelyzet alakul ki a választások után az országban.

A legfrissebb, január 15-e és 22-e között több mint ezer személy megkérdezésével végzett felmérés szerint a február 29-re kitűzött voksoláson a mostani szavazási szándékok alapján kilenc politikai párt jutna be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba, eggyel több, mint 2016-ban. A felmérés eredményei szerint a Smert a megkérdezettek 18 százaléka választaná. Ez az eredmény 0,7 százalékkal kevesebb, mint a január elején mért támogatottság, ami nem meglepő, mert a 2018-as Kuciak-gyilkosság óta folyamatosan csökken a pártra szavazók száma.

A Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt pedig Ficóval ellentétben hétről hétre izmosodik, és tavaly november óta stabilan a második helyen áll a Focusnál,

de a többi kisebb közvéleménykutató-ügynökségénél is. A 2016-os választásokon még csak 8 százalékot szerzett, most 13 százalék körül mozog a támogatottsága. Itt azonban azt is meg kell jegyezni, hogy négy éve az ügynökségek jócskán alábecsülték az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó, a szlovák sajtóban rendszerint szélsőjobboldalinak nevezett Mi Szlovákiánk Néppárt támogatottságát. Elemzők most ugyancsak azt valószínűsítik, hogy Kotlebáéknak vannak rejtőzködő szavazóik, akiknek köszönhetően még ennél is magasabbra törhetnek. "Nem véletlenül erősödött meg. Az elmúlt négy, illetve nyolc év erősítette meg, ennek az időszaknak a kormányzása. Ha egy felemás kormány alakulna, akkor ismét tovább erősödne, ami az ország számára nagyon rossz következményekkel járna” – fogalmazott Öllős László politológus.

A felemás kormány ebben az esetben a Smerrel való koalíciókötést jelentené. Az ellenzék választóinak többsége ugyanakkor hallani sem akar arról, hogy Robert Ficóval vagy Kotlebáékkal szövetkezzen a választások után.

A Focus szerint a harmadik legnagyobb támogatottságot élvező politikai tömörülés, az előző államfő, Andrej Kiska pártja, az idén nyáron bejegyeztetett, Za ľudí – magyarul Az emberekért – nevet viselő centrista liberális párt. Ezt követi a két új, parlamenten kívüli liberális pártból álló választási szövetség, a Progresszív Szlovákia és az Együtt - Polgári Demokrácia alkotta tandem.

Rajtuk kívül öt párt lépné még át a bejutási küszöböt: a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom, a jobb-közép irányultságú Család vagyunk, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a klasszikus liberális pártnak tekinthető Szabadság és Szolidaritás, és legvégül a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt.

Magyar szempontból a legégetőbb kérdés, hogy lesz-e parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak.

A magyar szavazatokért az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás szövetségéből létrejött választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás verseng a Híddal. Egyelőre mindkét pártot a küszöb alatt mérik. Másfél hónappal a választásokat megelőzően az MKÖ a szavazatok 4, míg a Híd a 4,4 százalékát tudhatta volna magáénak.

Ha a februári voksolás a Focus ügynökség mostani eredményei szerint alakulna, az egy sokszereplős centrista-liberális kormány összeállítását valószínűsítené.

Ehhez az is kell, hogy valóban ne adja be senki a derekát se Robert Ficónak, se Marián Kotlebának. Politológusok szerint a becsléseknél nem hagyható figyelmen kívül két tény. Az egyik az, hogy az elmúlt évek választásainak eredménye jelentősen eltért a felmérések jóslataitól, a második pedig az, hogy a bejutásra érdemi eséllyel rendelkező pártok közül mintegy 5-6 olyan van, amelynek támogatottsága a bejutási küszöb közelében van, február 29-e után akár még patthelyzet is kialakulhat, melyet akár előrehozott választások követhetnek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Uniós csúccsal ért véget a magyar EU-elnökség – von der Leyen és Orbán Viktor is számot vetett

Uniós csúccsal ért véget a magyar EU-elnökség – von der Leyen és Orbán Viktor is számot vetett

A magyar uniós elnökség mérlege kedvező, hiszen számos fontos döntést hoztak az európai belső és külső kapcsolatok erősítése érdekében, beleértve Románia és Bulgária teljes Schengen-integrációját. Az ukrajnai háború továbbra is az unió fő prioritásai közé tartozik: az EU célja, hogy 2025-ig stabil finanszírozást biztosítson az országnak, miközben az ottani energiabiztonságot és az újjáépítést is támogatja – értékelték a helyzetet az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóját követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke értékelték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×