Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

Törökök Líbiában: valójában ez zajlik a színfalak mögött

Tiltakozott Törökország líbiai csapatvezénylése ellen négy arab ország, és közös nyilatkozatban ítélte el a lépést. A négy ország az ENSZ által el nem ismert, rivális kelet-líbiai kormányt támogatja, szemben a törökökkel, amely a tripoli kormány szövetségese.

Sokaknak nem tetszik Törökország Líbia katonai akciója, amelyet az óvév utolsó napjaiban hagyott jóvá az ankarai parlament.

A héten megindult a csapatok fokozatos telepítése, mellyel a törökök a két rivális líbiai kormány közül az ENSZ által is elismert, Tripoliban székelő kabinetet akarják támogatni.

Négy befolyásos arab ország, amelyek a rivális, kelet-líbiai kormány szövetségesei, viszont nyilatkozatot adtak ki, amelyben kategorikusan elítéltek „bármilyen külföldi beavatkozást”. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és a Líbiával szomszédos Egyiptom „súlyos aggodalmának” adott hangot.

Erdogan török elnök azt mondta, hogy az ostrom alá vett, tripoli székhelyű „Nemzeti Egyetértés Kormányát” segítő csapatokat egy török tábornok fogja irányítani. „A cél nem a fegyveres harc, hanem a tűzszünet biztosítása Líbiában” – tette hozzá. A törökök mellett az Öböl-beli Katar, a négy, korábban említett arab ország ellenfele támogatja az ENSZ által elismert líbiai vezetést.

A tripoli kormány székhelyét a Kelet-Líbiát ellenőrző Hálif Haftár tábornok csapatai tartják ostromgyűrűben és a múlt héten a tripoli katonai akadémia elleni támadásban legalább 30 embert megöltek.

A törökök abban is megállapodtak líbiai szövetségesükkel, hogy a Földközi-tenger stratégiailag fontos részét is ellenőrizhetik.

Minderre Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök azt mondta, hogy

az alku „földrajzi értelemben nevetséges”,

mert elméletileg tengeri határt hoz létre Törökország és Líbia között.

„Ez az alku érvénytelen. Csak nézzenek a térképre! Nincs földrajzi kapcsolat Törökország és Líbia között... és úgy veszik, mintha a szigeteink, köztük Kréta, nem rendelkeznének kizárólagos gazdasági övezettel” – mondta a görög kormányfő.

A törökök líbiai akcióját Trump amerikai elnök is elítélte. Egyiptom számára a csapattelepítés „az ország nemzetbiztonságát fenyegeti” és Kairó közölte: megakadályozza, hogy „ellenőrizzék” szomszédját.

Izrael, Görögország és Ciprus is közös nyilatkozatot adott ki és ebben a térségbeli stabilitást fenyegető fejleménynek írták le a török csapatvezénylést.

Ők azok ugyanakkor, akik közös gázkitermelési megállapodást kötöttek, ami feldühítette a törököket, akik szintén földközi-tengeri lelőhelyeket akarnak megszerezni.

Erdogan további nyomásgyakorlásra számíthat Putyin orosz elnökkel tartott szerdai találkozóján, Isztambulban. Az elhíresült Wagner Csoport nevű orosz félkatonai szervezet zsoldosai ugyanis az ország nagy részét ellenőrző Haftár tábornokot támogatják.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×