Az elektromos személyautók elterjedését kikényszerítő uniós szabályozás a piac visszaeséséhez vezethet – véli Said Schmid, a Hyundai európai cégének ügyvezető igazgatója. Az újévtől életbe lépő szabályok szigorú büntetéssel sújtják azokat a kocsikat, amelyek kilométerenként több mint 95 gramm szén-dioxidot bocsájtanak ki.

A gyártókra minden egyes, a határérték feletti grammért 95 eurót díjat szabnak ki, amelyet beszoroznak az összes eladott kocsi számával. Becslések szerint ez körülbelül

30 milliárd eurós extra költséget jelent majd a cégeknek.

Mindez a brit piacon – amely jelenleg a második legnagyobb európai piac – akár 10 százalékos visszaesést hozhat, és a gyártóknak máshol kell kompenzálniuk.

Schmid feltette a kérdést, hogy valóban van-e elegendő európai fogyasztó, aki 100 százalékban elektromos autót akar vásárolni? És ha van, a nemzeti kormányok mikor biztosítanak majd elegendő töltőállomást? Szerinte Európában további 50 ezer töltőhelyre van szükség – és nagy kérdés: hogyan fognak tölteni azok a tulajdonosok – az európaiak 80-90 százaléka –, akik lakásban és nem családi házban élnek?

Az Automotive News Europe című portálnak adott interjújában a cégvezető szerint két éven belül nem lesz könnyen hozzáférhető hálózat, annak létrehozása 10 évbe telhet. Ezért nem reális az az előrejelzés, hogy a teljesen elektromos kocsik részesedése 30-40 százalékra ugrik.

Azt is megjegyezte, hogy a vegyes,

elektromos-hibrid kocsik nem jelentenek hosszútávú választ.

Bár 30 gramm körüli a szén-dioxid-kibocsájtásuk, a holland kormány például megszüntette az utánuk járó kedvezményt, mert rájött, hogy az emberek ritkán töltik fel az elektromos akkumulátort és helyette a belső égésű motort használják.

A korábban vázolt gondok ellenére az új évben a jelenlegi 100-ról 175-re ugrik a különböző elektromos modellek száma, mivel a Mini, az Opel Corsa, a Fiat 500-as, a Volkswagen ID.3 és más kocsik elektromos változatai is megjelennek a piacon. A Deloitte tanácsadó cég szerint 2022 lesz az az év, amikor paritás alakul ki az elektromos meghajtású és a belső égésű motorral ellátott kocsik között.

Közben a korábban a „dieselgate”-botrányba keveredett Volkswagen rohamléptekkel pörgeti fel az elektromos autók gyártását. A világ legnagyobb gépkocsi-gyártója azt állítja, hogy a terveknél két évvel hamarabb, 2022-re gyártja le az 1 milliomodik elektromos autót.

A KIA koreai cég európai igazgatója, Emilio Herrera ugyanakkor megjegyezte, hogy a kisebb kocsik szegmensében különösen nagy kihívás lesz az elektromos átállás, úgy hogy az profitot is termeljen. Ezért kétségbe vonta a Renault tervét, hogy 5 éven belül 10 ezer eurónál olcsóbb elektromos kisautóval álljon elő.