Boris Johnson brit miniszterelnököt és Nigel Farage Brexit Párt-vezért is egy egy olvadó jégtömb jelképezte a brit Channel 4 tévé esti klímavitájában, ahol megjelent a többi brit párt első embere.

A konzervatívok médiatrükkel vádolták meg kereskedelmi alapon működő, de közszolgálatiságra kötelezett Channel 4-t, amikor nem engedték Johnson helyére állni Michael Gove egykori konzervatív környezetvédelmi minisztert. A párt be is panaszolta az adót a brit médiahatóságnál, az Ofcomnál. Sőt az is felmerült, hogy hatalomra kerülése esetén felülvizsgálja a tabutémákat feszegető adó 2024-ben lejáró működési engedélyét.

Közben a konzervatívok ellenfelei éppenséggel Johnsonékat vádolták azzal, hogy cinikusan egy alacsonyabb rangú képviselőt küldtek, annak tudatában, hogy őt nem engedik majd szerepelni és így szervezték meg magukak, hogy panaszt emelhessenek.

Magára a vitára aznap került sor, amikor az Európai Parlamenti határozatban nyilvánította ki, hogy a Földön „globális klímakatasztrófa” alakult ki. A Greenpeace kampányszervezet gyorsan közölte, hogy a karbonsemlegességet hirdető EU nem tesz eleget.

Nagy-Britanniában közben ugyanazon a napon kiderült, hogy a szupermarketekben fizetőssé tett nejlonzacskókból többet vettek a kényelmet választó vásárlók, mint korábban – másfélmilliárd kelt el belőlük tavaly –, mire a Greenpeace elkezdte követelni, hogy emeljék meg az árukat.

A tévévitában a magukat progresszívnek mondó pártok: a Labour, a liberálisok, a skót és a walesi nemzeti párt és a Zöld Párt

megpróbálták egymást túllicitálva bizonygatni, hogy ők tennének a legtöbbet a klímaváltozás ellen.

A vita során téma volt a reptérbővítések és egy új vasútvonal építésének leállítása, a repülővel közlekedők megsarcolása, a húsevés korlátozása, a legelők erdővé alakítása és az, hogy mikorra, 2030-ra, vagy valamivel később legyen nettó zéró szén-dioxid-kibocsájtó a szigetország. A Zöldek a korábbi határidőt ígérik, a többiek nem ilyen radikálisak.

Jeremy Corbyn a Munkáspárt részéről 1 millió új munkahelyet ígért – olyan állásokat, amelyek a zöldipart támogatják és tartják fenn, de a szakszervezetek nyomására arról is beszélt, hogy ő későbbre tenné a „dekarbonizáció” határidejét. Kissé kényelmetlen helyzetbe került, amikor közölte: 2040-ig 2 milliárd fát ültetnének.

„Az évi 100 millió fa, ezeket hová ültetnék?” – szegezték neki a kérdést.

A brit kibocsájtás nagy részét a rosszul szigetelt lakóházak adják és Corbynék megfinanszíroznák az alacsonyjövedelműek lakásainak szigetelését, míg másoknak kedvezményes hiteleket adnának. Sian Berry, a Zöld Párt társelnöke hasonló ígértetet tett és azt mondta: célba kell venni a repülőgéppel utazók 15 százalékát, akik a nagy emisszóval járó utak 70 százalékért felelősek. Emellett keményen bírálta Corbynt, aki szerint nem szabad hátat fordítani az atomenergiának.

Jo Swinson, a liberálisok vezére közben azzal adott támadási lehetőséget bírálóinak, hogy arra utalt:

a brexit „klímabűntény”.

Nicola Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt vezéreként azt hangoztatta, hogy kormánya 60 millió fát ültet, de amikor szóba kerültek a Skócia számára fontos északi-tengeri olajmezők, akkor arról beszélt, átmeneti időszak van és nem lehet egyik napról a másikra feladni az olajat.