Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár oldalán 2018. november 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters/Benoit Tessier

Macron iszonyú vihart kavart Berlinben

Donald Trump amerikai elnök őket bírálja, ők pedig egymással civakodnak; éles bírálatok zúdultak Emmanuel Macron francia elnökre a NATO-ról szóló megjegyzései miatt. Különösen élesen reagált Angela Merkel német kancellár, de az amerikaiak is beszálltak.

„A NATO agyhalott”, Európa eltűnhet geopolitikai értelemben – erről beszélt egy interjúban az egyre markánsabb külpolitikai szerepre törő francia államfő.

Emmanuel Macron szerint az a baj az észak-atlanti szövetséggel, hogy

teljességgel hiányzik a koordináció a stratégiai döntéshozatalban az Egyesült Államok és szövetségesei között.

Ezzel beállt azoknak a francia elnököknek a sorába, akik Charles de Gaulle-tól kezdve belülről bírálták a szövetséget.

Macron a brit Economist magazinnak adott interjút, és szavai, hogy „egy másik NATO-szövetséges, Törökország ellenőrizetlen, agresszív fellépésre képes”, csak fokozták a nemtetszést. Az pedig, hogy „nem tudom” volt a válasza arra kérdésre, hogy hisz-e a NATO alapító chartájában említett kollektív védelemben, és hogy újra kell-e gondolni, mi is a szövetség, kiverte a biztosítékot.

Angela Merkel német kancellár „drasztikus szavaknak” nevezte Macron megjegyzéseit és azt mondta:

a NATO a német biztonság sarokköve.

A rosszmájúak – Amerikában és másutt is – megjegyezhetik: sietett demonstrálni hűségét, miközben az amerikaik, lengyelek, skandinávok és mások masszív rosszallása közepette részt vesz az Északi Áramlat 2 projektben, amelyen orosz gáz érkezik majd Németországba a Balti-tengeren keresztül.

A Macron-interjút úgy időzítették, hogy az Jens Stoltenberg NATO-főtitkár berlini látogatása idejére essen. Így Merkel a NATO-főnökkel együtt állt ki a nyilvánosság elé. „Németország a NATO szívében van” – mondta a vendég, míg Merkel azt mondta, nem ért egyet Macronnal és nincs szükség ilyen átfogó támadásra.

Törökország szíriai offenzívája kapcsán Merkel arról beszélt, hogy a NATO-nak „beszélőviszonyban kell maradnia” a szövetséges tagállammal,

annak kizárása nem sok eredményt hozna.

Stoltenberg közben üdvözölte, hogy Németország növeli katonai kiadásait – ezek elmaradása miatt korábban Donald Trump amerikai elnök is élesen bírálta Berlint. A főtitkár ugyanakkor üzent a tengeren túlra is: ha Amerika eltávolodik Európától, akkor az nemcsak a szövetséget gyengíti, de Európát is megoszthatja.

Visszatérve Macronra, a francia elnök a decemberi NATO-csúcstalálkozó előtt kérdőjelezte meg a szövetség hatékonyságát. Macron azt is megjegyezte: „úgy tűnik, Amerika kezd hátat fordítani nekünk – például azzal, hogy a szövetségesekkel való konzultáció nélkül vonta ki Trump Szíriából az ottani amerikai kontingenst. A lépés meglepte az európai szövetségeseket. Itt az ideje, hogy Európa ne úgy viselkedjen, mint egy kisebb partner, sőt

az Európai Uniónak saját védelmi erőt kéne felállítania"

– ismételte meg már ismert véleményét a francia elnök.

NATO-reakció, orosz öröm

Stoltenberg szintén elutasította Macron bírálatát, s csatlakozott a német kancellár szemléletéhez. "A NATO erős" - hangsúlyozta a főtitkár.

Moszkva üdvözölte csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök "őszinte" szavait a NATO állapotáról. "Ezek a szavak aranyból vannak. Őszinték és a lényeget tartalmazzák. Ez a NATO jelenlegi állapotának pontos meghatározása" - írta a Facebook oldalán Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×