Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (j-b) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában 2019. november 5-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

"Folytatni kell az EU kohéziós politikáját"

A Kohézió barátai csoportosulás résztvevő országai szükségszerűnek tartják az Európai Unió kohéziós politikájának fenntartását, melyek valós adatokkal és tényekkel vannak alátámasztva. A csúcstalálkozó elején a visegrádi országok miniszterelnökei egyeztetettek.

A cseh fővárosban megtartott csúcstalálkozó fő témáját az Európai Unió 2021-től 2027-ig tervezett költségvetése adta. A V4-ek kormányfői bírálták a tervezetet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

"Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített

az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi igazságot akarunk" – fogalmazott Orbán Viktor.

A keddi találkozó házigazdája, Andrej Babiš abban bízik, hogy az új összetételű Európai Bizottság még módosítja a költségvetés tervezetét. "Az új bizottság és az Európai Tanács végre rászánhatná magát az intenzívebb együttműködésre, és mi mind készen állunk, hogy ebből kivegyük a részünket" – jelentette ki Babiš.

Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerint

az Európai Unió egyes tagállamai között továbbra is nagyok a regionális különbségek.

A miniszterelnök kiemelte, hogy "éppen ezért kötelességünk folytatni a kohéziós politika finanszírozását mindaddig, amíg ezeket a regionális különbségeket meg nem szüntetjük". Pellegrini úgy véli, a kohéziós politikát nem a politikai hangulat határozza meg, hanem a tények és az azokat alátámasztó valós számok.

Michal Vít, a prágai Metropolitan Egyetem politológusa szerint a keddi találkozó már nincs semmilyen befolyással az uniós büdzsére. "Véleményem szerint ez a tárgyalás már értelmetlen. Jelen pillanatban legfeljebb az lehetséges, hogy a nemzeti kormányok megpróbálnak a lehető legjobban alkalmazkodni az uniós tervezethez" – mondta a politológus.

Prágában nemcsak a kohéziós politika, hanem az Európai Unió bővítése is a tárgyalási témák közt szerepelt. Orbán Viktor közölte, mind csalódottak, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést. Peter Pellegrini ugyancsak jelentős hibáról beszélt, amely visszatarthatja a két ország polgárait a további reformok támogatásától.

Közös nyilatkozat

Az Európai Unió kohéziós politikája folytatásának fontosságára hívja fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amelyet a csúcstalálkozóján fogadott el 17 keleti és déli uniós tagállam képviselője.

A kohéziós politika "az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez"

- olvasható a dokumentumban. A csúcstalálkozó résztvevői ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is "meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten".

A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.

  • Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének.
  • A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az Unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.

A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleménye, hogy egyensúlt kell kialakítani a hagyományos politikák, tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem, között.

A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok "saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel".

Az EU 2021-2027-es időszakának költségvetéséről várhatóan a jövő évben születik végleges döntés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×