Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Kitűzők egy uniópárti tüntető kalapján a brit parlament rendkívüli ülésének idején Londonban 2019. október 19-én. A tervek szerint a brit törvényhozás ezen a napon szavaz a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, amelyről két nappal korábban született megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között.
Nyitókép: MTI/EPA/Vickie Flores

Rizikós Boris Johonsonnak az előre hozott választás

Merész és kockázatos vállalkozás Boris Johnson előre hozott választási ötlete. Kommentátorok szerint a brit miniszterelnök nem számolt minden tényezővel, illetve abban bízik, hogy valós véleményeket tükröznek az előnyét mutató közvélemény-kutatások.

Boris Johnson végre elérte, amit akart: előre hozott választásokon szerezhet legitimitást és erősítheti meg hatalmát. Már, ha a brit nép tényleg úgy szavaz, ahogy ő gondolja.

A brit miniszterelnök Konzervatív Pártja a YouGov közvélemény-kutató szerint 36 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki erő, a 23 százalékot felmutató Munkáspárt előtt.

Csakhogy az utóbbi évek brit politikája tele volt meglepetésekkel

– emlékeztet a Bloomberg hírügynökség.

2015-ben a Konzervatívok nagyot nyertek, kiestek a koalícióból az EU-párti liberálisok és Cameron miniszterelnök kénytelen volt megrendezni a brexitnépszavazást. Egy évvel később, ugyancsak meglepetésre, kis többséggel győztek a kilépéspártiak. 2017-ben pedig Theresa May kormányfő akart nagyobb többséget szerezni egy választással, de ehelyett gyakorlatilag elveszítette a parlamenti többséget.

Ez történhet most Boris Johnsonnal is, mivel a közvélemény-kutatók nehezen tudják megszólítani a fiatal, sokat költöző választókat, akik Johnson pártja ellen szavazhatnak.

További nehézséget okoz a parlamenti mandátumok számának megjóslása, mivel a brit rendszerben csak egyéni választókörzetek léteznek. Azaz, még

ha magas is egy párt tetszési indexe, ha jelöltjei sok helyen a második helyre szorulnak, akkor a rájuk adott szavazatok elvesznek.

Közben a brit választók nem felejtik, hogy a konzervatívok kilenc éve vannak hatalmon és ebből az elmúlt három évben nem emelkedtek a bérek: az átlagkereset még mindig a 2008-as pénzügyi válság alatti szinten van.

Ugyan népszerű lehet a brexithuzavonába és a patthelyzetbe belefásult lakosság körében Johnson szlogenje, hogy

"Csináljuk már meg a brexitet",

de ez annak is elismerése hogy a tory párt 2016 óta egyetlen politikai témával foglalkozott csak – az EU-ból való kilépéssel.

A távozás többszöri elmaradása miatt Nigel Farage Brexit Pártja voksokat vehet el a kormányzó konzervatívoktól, bár Farage épp most utalt arra, hogy visszaléptetheti embereit a toryk javára.

Johnson további ígérete, hogy a brexit levezénylésével több pénz jut a közszolgáltatásokra, megint csak arra világít rá, hogy 9 év tory-kormányzás alatt nem sokat fektettek be a kórházakba és iskolákba. Mindez lehetőséget ad a Munkáspártnak, hogy azt üzenje a választóknak: ők jobban gazdálkodnak majd és a szociális érzékenységtől vezérelve költik majd el a pénzt.

Johnson karizmatikus figura, de a brit polgárok 47 százalékának van rossz véleménye róla és csak 33-nak jó.

A Labour ezért úgy is fogja támadni, hogy emlékeztet majd: Johnson képtelen betartani az ígéreteit. A kormányfőt azonban vigasztalhatja, hogy

fő riválisa, Jeremy Corbyn pártvezér még rosszabbul áll: 58 százalék nem szereti és csak a polgárok 23 százalékának van jó véleménye róla.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×