eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kitűzők egy uniópárti tüntető kalapján a brit parlament rendkívüli ülésének idején Londonban 2019. október 19-én. A tervek szerint a brit törvényhozás ezen a napon szavaz a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, amelyről két nappal korábban született megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között.
Nyitókép: MTI/EPA/Vickie Flores

Rizikós Boris Johonsonnak az előre hozott választás

Merész és kockázatos vállalkozás Boris Johnson előre hozott választási ötlete. Kommentátorok szerint a brit miniszterelnök nem számolt minden tényezővel, illetve abban bízik, hogy valós véleményeket tükröznek az előnyét mutató közvélemény-kutatások.

Boris Johnson végre elérte, amit akart: előre hozott választásokon szerezhet legitimitást és erősítheti meg hatalmát. Már, ha a brit nép tényleg úgy szavaz, ahogy ő gondolja.

A brit miniszterelnök Konzervatív Pártja a YouGov közvélemény-kutató szerint 36 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki erő, a 23 százalékot felmutató Munkáspárt előtt.

Csakhogy az utóbbi évek brit politikája tele volt meglepetésekkel

– emlékeztet a Bloomberg hírügynökség.

2015-ben a Konzervatívok nagyot nyertek, kiestek a koalícióból az EU-párti liberálisok és Cameron miniszterelnök kénytelen volt megrendezni a brexitnépszavazást. Egy évvel később, ugyancsak meglepetésre, kis többséggel győztek a kilépéspártiak. 2017-ben pedig Theresa May kormányfő akart nagyobb többséget szerezni egy választással, de ehelyett gyakorlatilag elveszítette a parlamenti többséget.

Ez történhet most Boris Johnsonnal is, mivel a közvélemény-kutatók nehezen tudják megszólítani a fiatal, sokat költöző választókat, akik Johnson pártja ellen szavazhatnak.

További nehézséget okoz a parlamenti mandátumok számának megjóslása, mivel a brit rendszerben csak egyéni választókörzetek léteznek. Azaz, még

ha magas is egy párt tetszési indexe, ha jelöltjei sok helyen a második helyre szorulnak, akkor a rájuk adott szavazatok elvesznek.

Közben a brit választók nem felejtik, hogy a konzervatívok kilenc éve vannak hatalmon és ebből az elmúlt három évben nem emelkedtek a bérek: az átlagkereset még mindig a 2008-as pénzügyi válság alatti szinten van.

Ugyan népszerű lehet a brexithuzavonába és a patthelyzetbe belefásult lakosság körében Johnson szlogenje, hogy

"Csináljuk már meg a brexitet",

de ez annak is elismerése hogy a tory párt 2016 óta egyetlen politikai témával foglalkozott csak – az EU-ból való kilépéssel.

A távozás többszöri elmaradása miatt Nigel Farage Brexit Pártja voksokat vehet el a kormányzó konzervatívoktól, bár Farage épp most utalt arra, hogy visszaléptetheti embereit a toryk javára.

Johnson további ígérete, hogy a brexit levezénylésével több pénz jut a közszolgáltatásokra, megint csak arra világít rá, hogy 9 év tory-kormányzás alatt nem sokat fektettek be a kórházakba és iskolákba. Mindez lehetőséget ad a Munkáspártnak, hogy azt üzenje a választóknak: ők jobban gazdálkodnak majd és a szociális érzékenységtől vezérelve költik majd el a pénzt.

Johnson karizmatikus figura, de a brit polgárok 47 százalékának van rossz véleménye róla és csak 33-nak jó.

A Labour ezért úgy is fogja támadni, hogy emlékeztet majd: Johnson képtelen betartani az ígéreteit. A kormányfőt azonban vigasztalhatja, hogy

fő riválisa, Jeremy Corbyn pártvezér még rosszabbul áll: 58 százalék nem szereti és csak a polgárok 23 százalékának van jó véleménye róla.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×