Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.89
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Boris Johnson brit miniszterelnök (b) és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt elnöke a Westminster-palota felsőházi üléstermébe, a Lordok Házába érkezik, mielőtt II. Erzsébet brit királynő trónbeszédével megnyitja a következő törvényhozási évadot 2019. október 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Jack Hill

Boris Johnson kiszabadítaná a "túszt", a kollektív főnökhöz fordul

Előrehozott választásokkal akarja feloldani a brexit-patthelyzetet Boris Johnson. A brit miniszterelnök, úgy tűnik, feladta tervét, hogy a hónap végéig mindenáron kilépteti hazáját az Európai Unióból. Helyette egy új összetételű, és reményei szerint őt megerősítő parlamenttel vágna neki a kilépésnek.

December 12-én akar előrehozott választásokat tartani a brit konzervatív kormányfő. Bár az ellenzék mit sem látna szívesebben, hogy minthogy kibukjon a hatalomból – és erre demokráciákban a választás a legjobb módszer –, a többi párt inkább kivár.

Johnson ugyanis bízik a győzelmében, és azt reméli, hogy brexitpárti konzervatív többség áll fel az új törvényhozásban, amely meg tudja szavazni az uniós kilépési egyezményt vagy akár a szabályozatlan brexitet.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezér, aki maga „puha brexitpárti”, ezért nem volt hajlandó egyből válaszolni Johnson levelére, amelyben a kormányfő felajánlotta: lehetőséget ad a brexit-megállapodás november 6-ig tartó, hosszabb vizsgálatára, hogy november elején véglegesítsék az unióból történő kilépést.

Emellett közölte, hogy hétfőn határozati javaslatot nyújt be a decemberi előrehozott választásokról. A szavazás csak akkor rendezhető meg, ha a parlamenti képviselők kétharmada támogatja az ötletet és ezért van szüksége Johnsonnak a Munkáspárt támogatására.

„Eljött az ideje, hogy az ellenzék összeszedje a bátorságát és alávesse magát kollektív főnökünk, a brit nép ítéletének”

– közölte még a kormányfő.

Corbyn viszont azt mondta: megvárja az Európai Unió pénteki döntését arról, hogy kitolja-e a britek számára a kilépés határidejét, amit Johnson egy brit törvény miatt kénytelen volt kérvényezni. Az is hozzátette: csak akkor szavaz hétfőn az előrehozott választásokra, ha elhárul a veszélye, hogy Johnsonnak lehetősége legyen szabályozatlan módon kiléptetni az országot az EU-ból. Tagadta, hogy „zavarodott” lenne pártja hozzáállása a kérdéshez.

Egy miniszterelnökségi forrás azt mondta, hogy ha a képviselők elvetik Johnson indítványát, akkor a kormányfő visszavonja a kilépési egyezményről szóló törvényjavaslatot és minden egyes parlamenti napon az előrehozott választásokért fog kampányolni. „Nem hagyjuk, hogy a képviselők túszként tartsák fogva az országot” – tette hozzá a forrás.

Sokkoló módon egy friss tanulmányból az derült ki: a brit közvélemény – maradás- és brexitpárti szavazók egyaránt – a szükséges rosszként elfogadnák a képviselők elleni erőszakot, ha ezzel tetszésüknek megfelelően alakulna a brexit.

A YouGov felmérése szerint az angliai kilépéspárti szavazók 71 százaléka, a skóciai brexit-szavazók 60 százaléka és a walesiek 70 százaléka gondolja úgy, hogy „ha ez a brexit ára”, akkor elfogadható a képviselőkkel szembeni erőszak. A maradáspártiak csak egy kicsit szelídebbek: az angolok 58, a skótok 53 és a walesiek 56 százaléka gondolja úgy, hogy nem baj, ha politikusokat ér támadás, ha az ország az EU tagja marad.

Visszatérve a westminsteri brexitdrámára, a brit politikai elit péntek reggel azt találgatta, hogy hány hónappal hosszabbítja meg ad az EU a brexithatáridőt. Egy hosszabb időszak nyomán felerősödnének azok a hangok, amelyek újabb népszavazást követelnek az uniós tagságról.

Címlapról ajánljuk

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az ukrán parlament szerdán a 34 éves Mihajlo Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek, azzal a céllal, hogy technológiai innovációval erősítse meg a hadsereget a közel négy éve tartó háború újabb nehéz szakaszában. Feladata lesz gyors döntéseket hozni az ország légterének védelme, a frontvonal ellátásának megerősítése és az orosz előrenyomulást megállító technológiai megoldások bevezetése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, miután az orosz támadások miatt Kijevben százezrek maradtak áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×