Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Boris Johnson brit miniszterelnök (b) és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt elnöke a Westminster-palota felsőházi üléstermébe, a Lordok Házába érkezik, mielőtt II. Erzsébet brit királynő trónbeszédével megnyitja a következő törvényhozási évadot 2019. október 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Jack Hill

Boris Johnson kiszabadítaná a "túszt", a kollektív főnökhöz fordul

Előrehozott választásokkal akarja feloldani a brexit-patthelyzetet Boris Johnson. A brit miniszterelnök, úgy tűnik, feladta tervét, hogy a hónap végéig mindenáron kilépteti hazáját az Európai Unióból. Helyette egy új összetételű, és reményei szerint őt megerősítő parlamenttel vágna neki a kilépésnek.

December 12-én akar előrehozott választásokat tartani a brit konzervatív kormányfő. Bár az ellenzék mit sem látna szívesebben, hogy minthogy kibukjon a hatalomból – és erre demokráciákban a választás a legjobb módszer –, a többi párt inkább kivár.

Johnson ugyanis bízik a győzelmében, és azt reméli, hogy brexitpárti konzervatív többség áll fel az új törvényhozásban, amely meg tudja szavazni az uniós kilépési egyezményt vagy akár a szabályozatlan brexitet.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezér, aki maga „puha brexitpárti”, ezért nem volt hajlandó egyből válaszolni Johnson levelére, amelyben a kormányfő felajánlotta: lehetőséget ad a brexit-megállapodás november 6-ig tartó, hosszabb vizsgálatára, hogy november elején véglegesítsék az unióból történő kilépést.

Emellett közölte, hogy hétfőn határozati javaslatot nyújt be a decemberi előrehozott választásokról. A szavazás csak akkor rendezhető meg, ha a parlamenti képviselők kétharmada támogatja az ötletet és ezért van szüksége Johnsonnak a Munkáspárt támogatására.

„Eljött az ideje, hogy az ellenzék összeszedje a bátorságát és alávesse magát kollektív főnökünk, a brit nép ítéletének”

– közölte még a kormányfő.

Corbyn viszont azt mondta: megvárja az Európai Unió pénteki döntését arról, hogy kitolja-e a britek számára a kilépés határidejét, amit Johnson egy brit törvény miatt kénytelen volt kérvényezni. Az is hozzátette: csak akkor szavaz hétfőn az előrehozott választásokra, ha elhárul a veszélye, hogy Johnsonnak lehetősége legyen szabályozatlan módon kiléptetni az országot az EU-ból. Tagadta, hogy „zavarodott” lenne pártja hozzáállása a kérdéshez.

Egy miniszterelnökségi forrás azt mondta, hogy ha a képviselők elvetik Johnson indítványát, akkor a kormányfő visszavonja a kilépési egyezményről szóló törvényjavaslatot és minden egyes parlamenti napon az előrehozott választásokért fog kampányolni. „Nem hagyjuk, hogy a képviselők túszként tartsák fogva az országot” – tette hozzá a forrás.

Sokkoló módon egy friss tanulmányból az derült ki: a brit közvélemény – maradás- és brexitpárti szavazók egyaránt – a szükséges rosszként elfogadnák a képviselők elleni erőszakot, ha ezzel tetszésüknek megfelelően alakulna a brexit.

A YouGov felmérése szerint az angliai kilépéspárti szavazók 71 százaléka, a skóciai brexit-szavazók 60 százaléka és a walesiek 70 százaléka gondolja úgy, hogy „ha ez a brexit ára”, akkor elfogadható a képviselőkkel szembeni erőszak. A maradáspártiak csak egy kicsit szelídebbek: az angolok 58, a skótok 53 és a walesiek 56 százaléka gondolja úgy, hogy nem baj, ha politikusokat ér támadás, ha az ország az EU tagja marad.

Visszatérve a westminsteri brexitdrámára, a brit politikai elit péntek reggel azt találgatta, hogy hány hónappal hosszabbítja meg ad az EU a brexithatáridőt. Egy hosszabb időszak nyomán felerősödnének azok a hangok, amelyek újabb népszavazást követelnek az uniós tagságról.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×