Össztűz zúdult Boris Johnsonra a szerdán újra összeült brit parlamentben. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságától kapott pofon ellenére azonban a kormányfő harcias hangulatban érkezett.
„Hajrá, hajrá!” - mondta többször, hevesen gesztikulálva, arra szólítva fel az ellenzéket, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást ellene. A kormány bukása előrehozott választáshoz vezetne, amely Johnson szerint megtörné a parlamenti patthelyzetet azzal, hogy a brexitpárti képviselők kerülnének túlsúlyba.
Az ellenzéki pártok vezetői viszont nem haraptak rá a csalira. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére ugyan lemondásra szólította fel Johnsont, de a bizalmatlansági indítvány elmaradt. Helyette ő és mások is azt mondták: akkor mennek bele az előrehozott választások ötletébe, ha Johnson kizárja az október végi, szabályozatlan brexit lehetőségét.
„Ha választást akar, tolja ki a brexithatáridőt”
– közölte vele a feltételt.
Közben a képviselők azt kántálták: „Mondjon le, mondjon le!”.
Az előzmény az, hogy Johnson mindenáron le akarja vezényelni a kilépést és ezért II. Erzsébet királynő szentesítésével öt hétre bezáratta a parlamentet. A Legfelsőbb Bíróság keddi döntése szerint ezzel törvényt sértett, bírálói szerint pedig hazudott az uralkodónak, arról, hogy miért is kérte a szünetet.
Az újra összeült alsóházban Johnson azt kiabálta az ellenzékieknek és saját pártja lázadóinak, hogy vagy „félreáll ez a parlament és hagyja a kormánynak végrehajtani a brexitet, vagy bizalmi szavazást kér és végre szembenéz a választók ítéletével. „Én nem fogom elárulni a népet” – mondta, megpróbálva úgy beállítani ellenfeleit, mint akik szembemenve a népszavazási eredmény óhajával, le akarnák állítani a brexitet.
A miniszterelnök azzal is hergelte a képviselőket, hogy „humbugnak” nevezte, hogy szerintük uszító hangnemben beszélt, amikor „árulást és behódolást” emlegetett. Azt is közölte: bár tiszteli a bíróságokat – amelyekhez az ellenzéke „szaladt” - , de nem ért egyet a most ellene hozott döntéssel.
Geoffrey Cox igazságügyi miniszter, aki vezető jogi méltóságként már többször jogi érvekkel támogatta meg a keménybrexit-pártiak irányvonalát,
„halottnak” titulálta a jelenlegi parlamentet és gyáváknak az ellenzékieket.
Elismerte ugyanakkor, hogy a kormány tiszteletben fogja tartani azt a törvényt, hogy a brexithatáridő kitolását kell kérni, ha október 31-ig nem sikerül az EU-val új alkut kötni a kilépésről.
Johnson továbbra is azt állítja, hogy az október közepi uniós csúcsig tető alá tudja hozni az egyezményt, annak ellenére, hogy uniós vezetők eddig sorra „elégtelennek” nevezték az elképzeléseit.
