eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Johnsonnak új ötlete van az ír határkérdésre

Kulcsfontosságú tárgyalásokat tart a jövő héten Johnson brit miniszterelnök Merkel német kancellárral és EU-vezetőkkel a rendezett brexitet fékez „ír határgarancia” kiváltásáról. Hírek szerint a britek Írország egészét érintő szabályozást javasolnak.

Boris Johnson hétfői, luxemburgi útja és Jean-Claude Juncker EB-elnökkel folytatott tárgyalásai után az volt az európai visszhang, hogy a britek semmilyen lényegi javaslatot nem tettek a szabályozott uniós kilépésüket fékező vita megoldására.

London most azt állítja, hogy lényegretörő tervekkel próbálja fenntartani a brexit utáni időkben az Észak-Írország és Írország közötti kereskedelmet, azaz az ír sziget egységes gazdasági térségét.

Keddi jelentések szerint

Írországban attól tartanak, hogy a szabályozatlan brexittel az ír gazdák egyharmada csődbe mehet.

A britek eddigi elképzelése az volt, hogy az ír szigeten megjelenő kemény uniós–brit határt azzal tennék átjárhatóbbá, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre elfogadnák az egész szigetre érvényes és az európai normákhoz igazodó szabályozást. Emellett közös lenne az elektromosáram-piac és szabadon lehetne utazni a két terület között. Dublin és az EU válasza az volt, hogy ez még kevés a szabadon átjárható határ garantálásához.

London most azt mondja, hogy

a megoldást ki akarják terjeszteni a vám és ÁFA kérdésére, valamint bevonnák a körbe az ipari termékeket és az Európai Bíróság joghatóságának lehetőségét.

Kommentátorok szerint mindez azzal járhat, hogy az Észak-Írország–EU viszony teljesen más lesz, mint az EU-brit kapcsolat. A brit terv értelmében Észak-Írország különleges gazdasági térséggé válna a brit államon és az EU-n belül is. Fennmaradna a határ és az olyan árucikkeket, amelyekre nem vonatkozik az egyezmény, be kéne mutatni ellenőrzésre.

A brit elképzelés része ugyanakkor, hogy

az ellenőrzést nem a határnál végeznék, hogy elkerüljék a feszültség kiújulását az északír vallási közösségek, valamint Észak-Írország és Írország között.

Londoni források szerint Boris Johnson miniszterelnök az ENSZ-közgyűlés margóján, a jövő héten, New York-ban tárná az elképzelést az uniós vezetők és Angela Merkel elé.

Egyes brit illetékesek szerint ugyanakkor nagyon nehéz lehet megvalósítani a tervet. „Egyelőre még arról sem tárgyaltunk, hogy milyen vámhatár lesz: ír-északír vagy északír-brit, pedig ez nagyon fontos” – mondta egy forrás a Financial Timesnak.

Uniós illetékesek közben azt mondták, hogy Johnson az uniós vezetőkkel elfogyasztott luxemburgi ebédjén döbbent rá, mennyire összetett kérdés az ír határgarancia kiváltása. „Látszott, hogy Borisnak sok tanulni valója lett” – mondta egy uniós illetékes, míg egy másik azt mondta, hogy a „miniszterelnök a székébe süllyedve hallgatva döbbent rá, hogy milyen szoros tárgyalási menetrendet kíván a megállapodás”.

Londonban ugyanakkor „nonszensznek” nevezték az ebéd európai jellemzését.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×