Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Brüsszel óvatosan válaszolt a török fenyegetőzésre

„Ha nem kapunk további segítséget az ellátásukra, akkor megnyitjuk a kapukat a migránsok előtt Európába” – ezzel fenyegetőzött Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja ankarai nagygyűlésén. Azt mondja, hogy nem kapta meg az Európai Uniótól a négy éve beígért pénz egy részét.

„Nem kaptuk meg a szükséges támogatást a közös tehervállaláshoz a világtól és különösen nem az Európai Uniótól” – mondta az Igazság és Fejlesztés Pártja híveinek nagygyűlésén a Recep Tayyip Erdogan.

Törökország jelenleg több mint három és félmillió szíriai menekült otthona. Az Európai Unió 2016-ban beleegyezett, hogy 6 milliárd euróval segíti a menekültek ellátását, amiért cserébe Ankara azt vállalta, hogy nem engedi őket illegálisan áthajózni Görögországba, hogy onnan a balkáni útvonalon, majd például Magyarországon át az EU más országaiba mehessenek tovább.

Erdogan sérelmezi, hogy a törökök nem kapták még meg a teljes uniós összeget és ezért megfenyegette Európát.

„Vagy támogatást nyújtanak vagy bocsánat, de akkor egyedül viseljük a terheket és kénytelenek leszünk megnyitni a kapukat”.

Erdogan sürgette, hogy Szíria északi részén „biztonságos övezeteket” kell létrehozni a szíriai menekültek számára. „Célunk az, hogy legalább egymillió szíriai testvérünk visszatérjen a határmenti biztonságos zónába” – mondta.

Azt is felajánlotta, hogy Törökország városokat épít a határ túloldalán.

Mindeközben Szíria utolsó, lázadók ellenőrizte tartományában, Idlibben fellángoltak a harcok és fennáll a lehetőség, hogy menekültek újabb hulláma indul meg a török határok felé.

Brüsszelben igyekeztek enyhíteni a megjegyzés súlyán. Natasha Bertaud uniós szóvivő azt mondta újságírók előtt, hogy az EU és Törökország is elkötelezte magát a 2016-os egyezmény mellett.

„Reméljük, hogy jóhiszeműen folytathatjuk ezt a munkát török partnereinkkel együtt”

– fogalmazott, mintha azok nem a megállapodás felrúgásával fenyegetőztek volna.

Török illetékesek 2018-ban már panaszt emeltek, hogy a beígért 6 milliárdból csak 1,8 milliárdot kaptak meg. Ez EU ugyanakkor különböző projekteken keresztül folyósítja az összeget és nem a török kormánynak utalja azt át.

A brüsszeli szóvivő most azt állította, hogy már 5,6 milliárdot szabadítottak fel Törökország részére, és a fennmaradó összeget is hamarosan átutalják.

A két fél viszonyát közben feszültté tette az a lépés, hogy az EU szankciókat vezetett be Törökország ellen, amiért szerinte illegális módon próbál szénhidrogén-lelőhelyeket feltárni a ciprusi partok mentén.

Görögországban közben az új, konzervatív kormány újabb terveket próbál összeállítani az ismét súlyossá váló migrációs problémára. Görög statisztikák szerint az elmúlt évben 114 százalékkal emelkedett a görög partokat elérő menekültek és migránsok száma, azaz, állításuk szerint megfordult a 2016 utáni trend, amikor az uniós-török alku nyomán visszaesett az átkelők száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik

A békepárti országjárás Kecskeméten folytatódott szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt Csiszár Jenő kérdezte. Az esemény a jelenlegi világ-és belpolitikai helyzetre, a békepárti álláspont kiemelt szerepére és Magyarország biztonsági érdekeire koncentrált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×