eur:
411.08
usd:
394.01
bux:
79240.54
2024. november 22. péntek Cecília
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Brüsszel óvatosan válaszolt a török fenyegetőzésre

„Ha nem kapunk további segítséget az ellátásukra, akkor megnyitjuk a kapukat a migránsok előtt Európába” – ezzel fenyegetőzött Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja ankarai nagygyűlésén. Azt mondja, hogy nem kapta meg az Európai Uniótól a négy éve beígért pénz egy részét.

„Nem kaptuk meg a szükséges támogatást a közös tehervállaláshoz a világtól és különösen nem az Európai Uniótól” – mondta az Igazság és Fejlesztés Pártja híveinek nagygyűlésén a Recep Tayyip Erdogan.

Törökország jelenleg több mint három és félmillió szíriai menekült otthona. Az Európai Unió 2016-ban beleegyezett, hogy 6 milliárd euróval segíti a menekültek ellátását, amiért cserébe Ankara azt vállalta, hogy nem engedi őket illegálisan áthajózni Görögországba, hogy onnan a balkáni útvonalon, majd például Magyarországon át az EU más országaiba mehessenek tovább.

Erdogan sérelmezi, hogy a törökök nem kapták még meg a teljes uniós összeget és ezért megfenyegette Európát.

„Vagy támogatást nyújtanak vagy bocsánat, de akkor egyedül viseljük a terheket és kénytelenek leszünk megnyitni a kapukat”.

Erdogan sürgette, hogy Szíria északi részén „biztonságos övezeteket” kell létrehozni a szíriai menekültek számára. „Célunk az, hogy legalább egymillió szíriai testvérünk visszatérjen a határmenti biztonságos zónába” – mondta.

Azt is felajánlotta, hogy Törökország városokat épít a határ túloldalán.

Mindeközben Szíria utolsó, lázadók ellenőrizte tartományában, Idlibben fellángoltak a harcok és fennáll a lehetőség, hogy menekültek újabb hulláma indul meg a török határok felé.

Brüsszelben igyekeztek enyhíteni a megjegyzés súlyán. Natasha Bertaud uniós szóvivő azt mondta újságírók előtt, hogy az EU és Törökország is elkötelezte magát a 2016-os egyezmény mellett.

„Reméljük, hogy jóhiszeműen folytathatjuk ezt a munkát török partnereinkkel együtt”

– fogalmazott, mintha azok nem a megállapodás felrúgásával fenyegetőztek volna.

Török illetékesek 2018-ban már panaszt emeltek, hogy a beígért 6 milliárdból csak 1,8 milliárdot kaptak meg. Ez EU ugyanakkor különböző projekteken keresztül folyósítja az összeget és nem a török kormánynak utalja azt át.

A brüsszeli szóvivő most azt állította, hogy már 5,6 milliárdot szabadítottak fel Törökország részére, és a fennmaradó összeget is hamarosan átutalják.

A két fél viszonyát közben feszültté tette az a lépés, hogy az EU szankciókat vezetett be Törökország ellen, amiért szerinte illegális módon próbál szénhidrogén-lelőhelyeket feltárni a ciprusi partok mentén.

Görögországban közben az új, konzervatív kormány újabb terveket próbál összeállítani az ismét súlyossá váló migrációs problémára. Görög statisztikák szerint az elmúlt évben 114 százalékkal emelkedett a görög partokat elérő menekültek és migránsok száma, azaz, állításuk szerint megfordult a 2016 utáni trend, amikor az uniós-török alku nyomán visszaesett az átkelők száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×