Infostart.hu
eur:
387.04
usd:
328.59
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Brüsszel óvatosan válaszolt a török fenyegetőzésre

„Ha nem kapunk további segítséget az ellátásukra, akkor megnyitjuk a kapukat a migránsok előtt Európába” – ezzel fenyegetőzött Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja ankarai nagygyűlésén. Azt mondja, hogy nem kapta meg az Európai Uniótól a négy éve beígért pénz egy részét.

„Nem kaptuk meg a szükséges támogatást a közös tehervállaláshoz a világtól és különösen nem az Európai Uniótól” – mondta az Igazság és Fejlesztés Pártja híveinek nagygyűlésén a Recep Tayyip Erdogan.

Törökország jelenleg több mint három és félmillió szíriai menekült otthona. Az Európai Unió 2016-ban beleegyezett, hogy 6 milliárd euróval segíti a menekültek ellátását, amiért cserébe Ankara azt vállalta, hogy nem engedi őket illegálisan áthajózni Görögországba, hogy onnan a balkáni útvonalon, majd például Magyarországon át az EU más országaiba mehessenek tovább.

Erdogan sérelmezi, hogy a törökök nem kapták még meg a teljes uniós összeget és ezért megfenyegette Európát.

„Vagy támogatást nyújtanak vagy bocsánat, de akkor egyedül viseljük a terheket és kénytelenek leszünk megnyitni a kapukat”.

Erdogan sürgette, hogy Szíria északi részén „biztonságos övezeteket” kell létrehozni a szíriai menekültek számára. „Célunk az, hogy legalább egymillió szíriai testvérünk visszatérjen a határmenti biztonságos zónába” – mondta.

Azt is felajánlotta, hogy Törökország városokat épít a határ túloldalán.

Mindeközben Szíria utolsó, lázadók ellenőrizte tartományában, Idlibben fellángoltak a harcok és fennáll a lehetőség, hogy menekültek újabb hulláma indul meg a török határok felé.

Brüsszelben igyekeztek enyhíteni a megjegyzés súlyán. Natasha Bertaud uniós szóvivő azt mondta újságírók előtt, hogy az EU és Törökország is elkötelezte magát a 2016-os egyezmény mellett.

„Reméljük, hogy jóhiszeműen folytathatjuk ezt a munkát török partnereinkkel együtt”

– fogalmazott, mintha azok nem a megállapodás felrúgásával fenyegetőztek volna.

Török illetékesek 2018-ban már panaszt emeltek, hogy a beígért 6 milliárdból csak 1,8 milliárdot kaptak meg. Ez EU ugyanakkor különböző projekteken keresztül folyósítja az összeget és nem a török kormánynak utalja azt át.

A brüsszeli szóvivő most azt állította, hogy már 5,6 milliárdot szabadítottak fel Törökország részére, és a fennmaradó összeget is hamarosan átutalják.

A két fél viszonyát közben feszültté tette az a lépés, hogy az EU szankciókat vezetett be Törökország ellen, amiért szerinte illegális módon próbál szénhidrogén-lelőhelyeket feltárni a ciprusi partok mentén.

Görögországban közben az új, konzervatív kormány újabb terveket próbál összeállítani az ismét súlyossá váló migrációs problémára. Görög statisztikák szerint az elmúlt évben 114 százalékkal emelkedett a görög partokat elérő menekültek és migránsok száma, azaz, állításuk szerint megfordult a 2016 utáni trend, amikor az uniós-török alku nyomán visszaesett az átkelők száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×