eur:
413.99
usd:
396.48
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A brit zászló a parlament épületén Londonban 2019. augusztus 29-én. Az előző nap II. Erzsébet királynő jóváhagyta Boris Johnson miniszterelnök arra vonatkozó tervét, hogy szeptember közepén függesszék fel a parlament ülésezését október 14-ig. A terv tüntetést váltott ki az uniópártiak táborában, akik szerint a szünettel a függetlenségpárti Johnson megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Rákapcsoltak a keménybrexit-ellenes lázadók

Beindult a szövetkezés a brit politikában a puccsnak kikiáltott parlamenti szünet miatt. Azt követően, hogy II. Erzsébet királynő jóváhagyta Johnson miniszterelnök kérelmét, egy többpárti lázadó képviselői csoport megpróbálja késleltetni az uniós kilépést, és elkerülni a rendezetlen brexitet.

Hatalmas parlamenti csörtére készülnek a jövő hét elején a rendezetlen brit EU-kilépést elutasító brit képviselők. Hajtja őket a felháborodás, hogy Boris Johnson miniszterelnök egy sakkhúzással akadályozná, hogy keresztbe tehessenek az október végi "ha törik, ha szakad" brexitnek.

Azt követően, hogy alkotmányos szerepének megfelelően II. Erzsébet királynő nem tudott mást tenni, mint rábólintani Johnson kérésére, és több mint egy hónapra felfüggesztik a parlament őszi ülésszakát, felgyorsultak az események.

Ellenzéki és lázadó konzervatív képviselők már szerdán több, sietve megszervezett beszélgetést folytattak le, hogy megakadályozzák a szabályozatlan brexitet – amit Johnson ígért be.

A többpárti lázadó szövetség most arra összpontosít, hogy gyorsított ütemben áttoljanak a parlamenten egy olyan törvényt, amely arra kötelezné a kormányfőt, hogy kérvényezze az EU-nál a brit kilépési dátum újbóli elhalasztását

– abban az esetben, ha október végéig nem sikerül módosítania és a parlamenttel elfogadtatnia elődjének az Európai Unióval kimunkált válási szerződését.

Johnson "puccszerűnek és diktatórikusnak" kikiáltott húzása nyomán a parlament szeptember 3-tól kevesebb mint egy hétre ül össze és legközelebb már csak október közepén mehetnek be a képviselők az ülésterembe.

A miniszterelnök a képviselőknek küldött levélben azt írta, hogy így tud belpolitikai programalkotásra, az egészségügyi és bűnüldözési kérdésekre koncentrálni, a parlamentnek pedig "temérdek ideje lesz" a brexitről vitázni. Szövetségesei ehhez még azt tették hozzá, hogy az időszak amúgy is hagyományosan az őszi pártkonferenciák ideje, amikor a képviselők mással vannak elfoglalva.

Vészjósló

A lázadó szövetség sorait gazdagította a brexit- vagy legalábbis a keménybrexit-ellenes konzervatívok menesztése a kormányból. Így kulcsfigurájuk lett Philip Hammond volt pénzügyminiszter, aki azt mondta: "nemzeti válság idején a parlamentnek tudnia kell üléseznie, képviselnie a szavazókat és elszámoltatnia a kormányt.

Mélységesen antidemokratikus bezárni a parlamentet és nem hagyni, hogy végezze a munkáját".

Dühösen tiltakozott John Bercow – amúgy konzervatív – parlamenti elnök, aki "alkotmányos botránynak" nevezte a lépést. A brit államigazgatás volt feje, Robert Kerslake azt mondta: "a hivatalnokoknak át kell gondolniuk, hogy mi a fontosabb, az ország ügyeinek vitele vagy az aktuális kormány kiszolgálása".

Guy Verhovstadt az EU-parlament brexitkoordinátora "vészjóslónak" titulálta Johnson manőverét. Gina Miller üzletasszony és aktivista, aki egyszer már bírósági győzelmet aratott a kormánnyal szemben, most a Legfelsőbb Bírósághoz fordult a miniszterelnöki döntés felülvizsgálatára. Kérdés, hogy sikerül-e keresztbe tenni a Johnson-gőzhengernek?

A pár napos szeptemberi parlamenti ülésszakon

Jeremy Corbyn munkáspárti pártvezér bizalmi szavazást kérhet, és ha megbuktatja a kormányt, előre hozott választásokat írhatnak ki. Ha ez nem sikerül, a képviselők csak a szeptember 17-i EU-csúcs után tudnak fellépni Johnsonnal szemben,

amikor már kevesebb mint két hét marad az unió által korábban megállapított kilépési határidőig.

Lemondott posztjáról csütörtökön a brit Konzervatív Párt skóciai szervezetének vezetője, Ruth Davidson, aki a családi élet és a politikai karrier összeegyeztethetetlenségével indokolta távozását, de hangot adott a Brexittel kapcsolatos kétségeinek is.

A Skót Nemzeti Párt és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ellenzékének számító Davidson, aki a 2016-os Brexit-szavazáson az Európai Unióban való maradásra voksolt, hozzátette, hogy továbbra is támogatja pártját, a miniszterelnököt, és kiáll amellett, hogy Skóciának az Egyesült Királyság részének kell maradnia. A lemondását bejelentő közleményében hangsúlyozta, hogy hiányolja a kölcsönös tiszteletet az uniós kilépésről szóló vitában.

Ugyancsak csütörtökön benyújtotta lemondását Londonban George Young, a Konzervatív Párt felsőházi frakcióvezetője is, amit a parlament munkájának felfüggesztésével magyarázott. "Nem győztek meg a döntést magyarázó indokok, amelyek, úgy gondolom, a parlament alapvető szerepét ássák alá történelmünk válságos szakaszában, és csak erősítik azt a nézetet, miszerint a kormány nem bírja a törvényhozás bizalmát a Brexittel kapcsolatban" - indokolta döntését Young.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×