Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
311.85
bux:
140287.49
2026. július 2. csütörtök Ottó
A brit zászló a parlament épületén Londonban 2019. augusztus 29-én. Az előző nap II. Erzsébet királynő jóváhagyta Boris Johnson miniszterelnök arra vonatkozó tervét, hogy szeptember közepén függesszék fel a parlament ülésezését október 14-ig. A terv tüntetést váltott ki az uniópártiak táborában, akik szerint a szünettel a függetlenségpárti Johnson megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Rákapcsoltak a keménybrexit-ellenes lázadók

Beindult a szövetkezés a brit politikában a puccsnak kikiáltott parlamenti szünet miatt. Azt követően, hogy II. Erzsébet királynő jóváhagyta Johnson miniszterelnök kérelmét, egy többpárti lázadó képviselői csoport megpróbálja késleltetni az uniós kilépést, és elkerülni a rendezetlen brexitet.

Hatalmas parlamenti csörtére készülnek a jövő hét elején a rendezetlen brit EU-kilépést elutasító brit képviselők. Hajtja őket a felháborodás, hogy Boris Johnson miniszterelnök egy sakkhúzással akadályozná, hogy keresztbe tehessenek az október végi "ha törik, ha szakad" brexitnek.

Azt követően, hogy alkotmányos szerepének megfelelően II. Erzsébet királynő nem tudott mást tenni, mint rábólintani Johnson kérésére, és több mint egy hónapra felfüggesztik a parlament őszi ülésszakát, felgyorsultak az események.

Ellenzéki és lázadó konzervatív képviselők már szerdán több, sietve megszervezett beszélgetést folytattak le, hogy megakadályozzák a szabályozatlan brexitet – amit Johnson ígért be.

A többpárti lázadó szövetség most arra összpontosít, hogy gyorsított ütemben áttoljanak a parlamenten egy olyan törvényt, amely arra kötelezné a kormányfőt, hogy kérvényezze az EU-nál a brit kilépési dátum újbóli elhalasztását

– abban az esetben, ha október végéig nem sikerül módosítania és a parlamenttel elfogadtatnia elődjének az Európai Unióval kimunkált válási szerződését.

Johnson "puccszerűnek és diktatórikusnak" kikiáltott húzása nyomán a parlament szeptember 3-tól kevesebb mint egy hétre ül össze és legközelebb már csak október közepén mehetnek be a képviselők az ülésterembe.

A miniszterelnök a képviselőknek küldött levélben azt írta, hogy így tud belpolitikai programalkotásra, az egészségügyi és bűnüldözési kérdésekre koncentrálni, a parlamentnek pedig "temérdek ideje lesz" a brexitről vitázni. Szövetségesei ehhez még azt tették hozzá, hogy az időszak amúgy is hagyományosan az őszi pártkonferenciák ideje, amikor a képviselők mással vannak elfoglalva.

Vészjósló

A lázadó szövetség sorait gazdagította a brexit- vagy legalábbis a keménybrexit-ellenes konzervatívok menesztése a kormányból. Így kulcsfigurájuk lett Philip Hammond volt pénzügyminiszter, aki azt mondta: "nemzeti válság idején a parlamentnek tudnia kell üléseznie, képviselnie a szavazókat és elszámoltatnia a kormányt.

Mélységesen antidemokratikus bezárni a parlamentet és nem hagyni, hogy végezze a munkáját".

Dühösen tiltakozott John Bercow – amúgy konzervatív – parlamenti elnök, aki "alkotmányos botránynak" nevezte a lépést. A brit államigazgatás volt feje, Robert Kerslake azt mondta: "a hivatalnokoknak át kell gondolniuk, hogy mi a fontosabb, az ország ügyeinek vitele vagy az aktuális kormány kiszolgálása".

Guy Verhovstadt az EU-parlament brexitkoordinátora "vészjóslónak" titulálta Johnson manőverét. Gina Miller üzletasszony és aktivista, aki egyszer már bírósági győzelmet aratott a kormánnyal szemben, most a Legfelsőbb Bírósághoz fordult a miniszterelnöki döntés felülvizsgálatára. Kérdés, hogy sikerül-e keresztbe tenni a Johnson-gőzhengernek?

A pár napos szeptemberi parlamenti ülésszakon

Jeremy Corbyn munkáspárti pártvezér bizalmi szavazást kérhet, és ha megbuktatja a kormányt, előre hozott választásokat írhatnak ki. Ha ez nem sikerül, a képviselők csak a szeptember 17-i EU-csúcs után tudnak fellépni Johnsonnal szemben,

amikor már kevesebb mint két hét marad az unió által korábban megállapított kilépési határidőig.

Lemondott posztjáról csütörtökön a brit Konzervatív Párt skóciai szervezetének vezetője, Ruth Davidson, aki a családi élet és a politikai karrier összeegyeztethetetlenségével indokolta távozását, de hangot adott a Brexittel kapcsolatos kétségeinek is.

A Skót Nemzeti Párt és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ellenzékének számító Davidson, aki a 2016-os Brexit-szavazáson az Európai Unióban való maradásra voksolt, hozzátette, hogy továbbra is támogatja pártját, a miniszterelnököt, és kiáll amellett, hogy Skóciának az Egyesült Királyság részének kell maradnia. A lemondását bejelentő közleményében hangsúlyozta, hogy hiányolja a kölcsönös tiszteletet az uniós kilépésről szóló vitában.

Ugyancsak csütörtökön benyújtotta lemondását Londonban George Young, a Konzervatív Párt felsőházi frakcióvezetője is, amit a parlament munkájának felfüggesztésével magyarázott. "Nem győztek meg a döntést magyarázó indokok, amelyek, úgy gondolom, a parlament alapvető szerepét ássák alá történelmünk válságos szakaszában, és csak erősítik azt a nézetet, miszerint a kormány nem bírja a törvényhozás bizalmát a Brexittel kapcsolatban" - indokolta döntését Young.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: több mint 520 helyen volt szükség a tűzoltók beavatkozására országszerte a viharkárok miatt, főként kidőlt fák, leszakadt ágak, villámárvizek és elöntött pincék miatt. A szóvivő arra vonatkozóan is adott pár tanácsot, hogyan vészelhető át az ítéletidő, ha éppen házon kívül ér utol minket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Kritikus pontot ért el a háború, Putyin előtt három út áll – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Kritikus pontot ért el a háború, Putyin előtt három út áll – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Ukrajna idén jelentősen növelte az Oroszország területére mért légicsapások hatótávolságát és intenzitását, aminek következtében a világ legnagyobb országának csaknem minden második régiójában riasztást kellett elrendelni. Csak az elmúlt héten legalább öt közigazgatási egységben hirdettek rakétaveszélyt a Moszkvától délkeletre fekvő Volgamenti szövetségi körzetben, az asztraháni régióban, valamint az Észak-Kaukázus több területén is - írta a Bloomberg. Andrij Kovalenko, az ukrán Dezinformáció Elleni Központ vezetője értékelte a háború állását az orosz elit szemszögéből – közölte az RBK. Véleménye szerint jelenleg három forgatókönyvet vizsgálnak Moszkvában. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×