Infostart.hu
eur:
384.78
usd:
330.68
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Isztambul, 2017. június 28.Kártékony számítógépes programok terjedését követi egy elemző Isztambulban 2017. június 28-án. Az előző napon hackerek kibertámadást indítottak a Petya néven ismert zsarolóvírussal, amely világszerte károkat okozott állami és magánvállalatok szerverében. (MTI/EPA/Erdem Sahin)
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Moszkvát nem izgatta fel az amerikai kibertámadások híre

Valóban több támadás intézett az Egyesült Államok az orosz energiahálózat ellen? A hétvégén erről írt a New York Times. Trump elnök tagadta és hazaárulásnak nevezte az állításokat, orosz részről nem erősítették meg azokat.

Egy dühös Donald Trump zúdított Twitter-válaszokat a New York Times cikkére, amely szerint az Egyesült Államok fokozta a kibertámadásokat az orosz energiahálózat ellen. A lap kormányilletékeseket idézve azt írja, az amerikaiak "minden korábbinál agresszívebb" és potenciálisan bénító szoftvert eresztettek rá az orosz energiahálózatra és más célpontokra.

A cél részben az hogy figyelmeztessék az oroszokat, részben hogy teszteljék: konfliktus esetén hogyan tudnak kiberfegyvert bevetni Moszkva ellen.

Trump "virtuális hazaárulásnak" nevezte a cikket egy "egykor nagynevű, de most akár az országnak is ártó híreket kétségbeesetten kutató újság" részéről. Az amerikai média viszont már nemcsak a politika közösségi média útján történő manipulálásával és a Trumpnak előnyös információ szivárogtatásával vádolja Moszkvát, hanem azzal is, hogy egy ukrajnai "főpróba" után célba vette az amerikai energiahálózatot.

Paul Nakasone tábornok, a Pentagon Kiberparancsnokságának főnöke azt mondta: "behatoló védelemre" van szükség az "ellenség hálózataiba". A New York Times arra is utalt, hogy a parancsnokság elnöki jóváhagyás nélkül is felléphet és ennek jogi alapját egy, a Kongresszus által jóváhagyott törvénybe „csúsztatták bele”.

"Az, hogy milyen mélyen ásta be magát Amerika az orosz hálózatba és hogy lehetséges lesz-e sötétségbe borítani Oroszországot vagy megbénítani a hadseregét, csak akkor derül ki, ha aktiválják a kódot" – jegyezte meg a lap.

Mike Pompeo külügyminiszter vasárnap a Fox Newsnak nyilatkozva nem tagadta az állításokat, és az elnök ellenfelei számára ironikusan hangzó módon azt mondta: a Trump-kormányzat világosan értésre adja: senki sem avatkozhat be az amerikai választásokba.

"Jó lett volna, ha az előző kormányzat is ezt tette volna" - szúrt oda Barack Obama előző elnöknek. Bírálta a New York Timest is, mondván, hogy az szükségtelenül kiadta egy neki dolgozó ügynök nevét. Vasárnap Moszkva nem reagált a bombahír-értékű tudósításra. Az állami tévé híradója, a Vesztyi viszont úgy interpretálta azt, hogy "az Egyesült Államok Trump beleegyezése nélkül megtámadta Oroszországot".

A RIAFAN szövetségi hírügynökség által előszeretettel megszólaltatott Andrej Ivanov politológus szerint ugyanakkor az amerikai kibertámadások "valószínűleg csak próbaüzemmódban futhatnak".

Ha nem így lenne, akkor először orosz forrásokból jött volna a hír. Ivanov szerint nem titok, hogy a nagyhatalmak kiberfegyver használatát és a hekkertámadások elleni védekezés módjait elemzik. De volt-e ilyen támadás? Szerinte ez kétséges.

Hozzátette, "egy dolog szankciókat bevezetni, teljesen más részt venni egy ország létfontosságú rendszereinek aláásásában... ez a történet inkább az amerikai belpolitikai harc eredménye".

"Ismert, hogy a New York Times vehemensen Trump-ellenes és azt akarja demonstrálni, hogy az elnök képes átlépni bármilyen küszöböt, valójában azonban a globalista demokraták képesek bármire, ez a cikk egyfajta programdeklaráció a részükről" – közölte az orosz politológus.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×