Az új gázháború elkerülése az EU közvetítésével folytatott orosz-ukrán tárgyalások célja.

A felek július közepén ülnek össze és ezt megelőzően Brüsszel és Moszkva küldöttei tárgyaltak a múlt héten arról, hogyan lehetne fenntartani az Ukrajnán áthaladó orosz gáztranzitot.

Moszkva arra készül, hogy Ukrajnát megkerülve szállít majd földgázt európai ügyfeleinek, amit a Kijevet támogató Európai Unió ellenez – mivel Ukrajna így dollármilliárdos tranzitdíjtól esik el.

Míg az európaiak és oroszok a kemény tárgyalások ellenére azt hangoztatták: remélik, hogy sikerül megállapodásra jutni, addig az ukrán álláspont szerint Moszkva megpróbálja „becsapni” Kijevet és Brüsszelt is. Így kétséges, hogy lesz-e alku, amelynek nyomán folytatódik a tranzitszállítás a jövő évben is. A vonatkozó szerződés ez év végén jár le.

„Úgy hisszük, hogy nem kell majd B-terv. Az elmúlt négy évben mindig volt valami gond, de mindig megtaláltuk a konstruktív, jó megállapodást” – mondta a tárgyalások után Maros Sefcovic az EU alelnöke, aki Alekszandr Novak orosz energiaminiszterrel találkozott.

Novak arról beszélt, hogy Moszkva kész megújítani a tranzitegyezményt a korábbi feltételek alapján, azaz folytatni az Ukrajna területén áthaladó vezetékeken történő szállítást.

Közben azonban – mint a témáról tudósító Euraktív portál megjegyzi – az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vállalatok jogi csatározást folytatnak egy svéd bíróságon. Ennek a vitának a rendezése létfontosságú a tranzitalku megújítása szempontjából – mondta Novak.

Az orosz miniszter szerint a háromoldalú, az EU bevonásával folytatott tárgyalásokra csak szeptember közepén kerülhet sok, az előrehozott ukrán választásokat követően.

Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezérigazgatója erre halogatással vádolta meg Moszkvát és arra utalt: olyan „tárgyalópartnerekre” vár, akik elárulják majd Ukrajna érdekeit. A jelenlegi tranzit-egyezmény nem felel meg az ország érdekeinek, tette hozzá és az Európai Uniónak fel kell készülnie, hogy jövőre már nem lehet érvényes gáztranzit-alku.

Azzal is megvádolta az oroszokat, hogy nem áll érdekükben az EU közvetítésével kidolgozott kompromisszum, az energiát nyomásgyakorlási eszközként használják, amivel „fokozni akarják az ország megszállását”.

Ukrajna és Oroszország többször is vitába keveredett az elmúlt évtizedekben. Ezek nyomán az ukrán fél korlátozta az általa Európába átengedett tranzitgáz mennyiségét – gyakran épp a hideg téli hónapokban.

A tárgyalásokat befolyásolja az is, hogy Moszkva Ukrajna megkerülésével építi a Németországba gázt szállító Északi Áramlat 2 vezetéket. Ezt azonban a balti államok és

Lengyelország valamint a cseppfolyósított gázt exportáló Egyesült Államok hevesen ellenzik. Trump amerikai elnök szankciókat helyezett kilátásba a vezeték miatt az abban érintett nyugati cégekkel szemben. „Megvédjük Németországot Oroszországtól, az oroszok viszont dollármilliárdokat kapnak a németektől” – mondta nemrég. Mint a Reuters megjegyezte: amerikai cégek kötöttek néhány hosszútávú szerződést a cseppfolyósított (LNG) gáz európai exportjáról, de általában drágábban tudják adni az energiahordozót, mint az oroszok.