eur:
414.02
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az újabb Brexit-népszavazásra buzdító, Peoples Vote - A nép voksa - nevű kampánycsoport aktivistái Theresa May brit miniszterelnököt kifigurázsó plakátot visznek a London belvárosában tartott tüntetésükön 2019. március 23-án.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Brexit: három szavazaton bukott el az alternatív megoldás

Nagy-Britanniában folytatódik a patthelyzet. A megosztott parlamentnek most sem sikerült egyetlen olyan indítványt sem elfogadnia, amely meghatározhatta volna az unióból történő brit kiválás módját és a jövőbeli viszonyt a többi tagállammal. Hasonlóan megosztott maga a kormány is, amely kedden egész napos ülést tart.

A közvélemény és a külvilág már unja a westminsteri színjátékot, ezért sokak számára színfolt lehetett, hogy nem a brexit, hanem a klímaváltozás ellen tüntetők vetkőztek majdnem meztelenre és fordítottak hátat a Tisztelt Házban ülő képviselőknek. A törvényhozók viszont nem hazudtolták meg magukat és nem tudtak érdekességgel szolgálni. Miközben a brüsszeli bürokrácia és a gyakran vele összemosott 27 uniós tagállam várja a fejleményeket,

a brit képviselők ezúttal sem szavazták meg az alternatív brexitlehetőségek egyikét sem.

Terítéken volt, hogy a brit kiválás után a szigetország Norvégiához hasonlóan a Közös Piac, de nem a vámunió része maradjon, hogy tartsanak újabb népszavazást az uniós tagságról vagy hogy többpárti egyetértéssel alternatív paktumot dolgozzanak ki May miniszterelnök válási egyezményével szemben.

Ken Clark volt konzervatív miniszter és – fehér hollóként – lelkes EU-párti politikus vámunió-javaslata mindössze három szavazattal bukott el.

Ez az elképzelés egy csapásra megoldotta volna az ír-északír határkérdést.

Szinte az egész ellenzéki Munkáspárt - néhány, a mérleg nyelvét jelentő lázadót kivéve - támogatta, míg a kormányzó konzervatívok nagy többsége elvetette.

A norvég-EU viszonyt imitáló elképzelés, amelyet szintén egy konzervatív képviselő, Nick Boles nyújtott be, 21 szavazaton bukott el. Boles meg is jegyezte: "főleg azért vallottam kudarcot, mert a pártom képtelen a kompromisszumra", majd kiviharzott, közölve, hogy nem tud párttársai mellett ülni.

A sors iróniája és a parlamenti aritmetika keserű fintora, hogy az alternatív elképzeléseket sokkal kevesebb nem szavazattal utasította el a brit alsóház, mint May miniszterelnök háromszor már elvetett, de negyedszerre is előterjesztendő brexitegyezményét, amelyre a legutóbb 58-cal mondtak többen nemet, mint igent.

A parlamenti próbálkozás után kedden a szintén súlyosan megosztott brit kormány kísérletezik megoldással.

A beharangozott kormányülés – ahol vehemens keménybrexit-pártiak, EU-brit vámuniót akaró puha brexitelők és az uniós tagság feladásának néhány ellenzője néz farkasszemet – értesülések szerint akár egész napos is lehet.

Az alku nélküli kilépést preferáló és a vámuniót "kényszerzubbonynak" nevező kormánytagok szerint a parlamenti konzervatív frakció több, mint a fele áll mögöttük, akik egy May miniszterelnöknek címzett levelet is aláírtak.

Hozzájuk hasonlóan erős az unióval kötött alku alapján történő kilépés híveinek csoportja. Kérdés, hogy Theresa May képes lesz-e eldönteni, hogy ő mit akar, és képes lesz-e döntését a beosztottjaira kényszeríteni. Szóvivője mindenesetre azt hangoztatta, hogy a kormányfő többször is lándzsát tört az "önálló kereskedelmi politika mellett”, azaz azt sugallta, hogy elutasítaná a vámuniót.

Mindeközben Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban úgy látják:

  1. a britek vagy megvalósítják az „alku nélküli” brexitet, amit a kontinensen senki sem akar,
  2. vagy elfogadják Theresa May válási paktumát,
  3. a harmadik lehetőség a kilépési határidő több hónapos elhalasztása lehet.

Utóbbi kapcsán Európában sokan attól tartanak, hogy csak elnyújtanák vele a brexitről szóló döntés agóniáját.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×