Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Az újabb Brexit-népszavazásra buzdító, Peoples Vote - A nép voksa - nevű kampánycsoport aktivistái Theresa May brit miniszterelnököt kifigurázsó plakátot visznek a London belvárosában tartott tüntetésükön 2019. március 23-án.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Brexit: három szavazaton bukott el az alternatív megoldás

Nagy-Britanniában folytatódik a patthelyzet. A megosztott parlamentnek most sem sikerült egyetlen olyan indítványt sem elfogadnia, amely meghatározhatta volna az unióból történő brit kiválás módját és a jövőbeli viszonyt a többi tagállammal. Hasonlóan megosztott maga a kormány is, amely kedden egész napos ülést tart.

A közvélemény és a külvilág már unja a westminsteri színjátékot, ezért sokak számára színfolt lehetett, hogy nem a brexit, hanem a klímaváltozás ellen tüntetők vetkőztek majdnem meztelenre és fordítottak hátat a Tisztelt Házban ülő képviselőknek. A törvényhozók viszont nem hazudtolták meg magukat és nem tudtak érdekességgel szolgálni. Miközben a brüsszeli bürokrácia és a gyakran vele összemosott 27 uniós tagállam várja a fejleményeket,

a brit képviselők ezúttal sem szavazták meg az alternatív brexitlehetőségek egyikét sem.

Terítéken volt, hogy a brit kiválás után a szigetország Norvégiához hasonlóan a Közös Piac, de nem a vámunió része maradjon, hogy tartsanak újabb népszavazást az uniós tagságról vagy hogy többpárti egyetértéssel alternatív paktumot dolgozzanak ki May miniszterelnök válási egyezményével szemben.

Ken Clark volt konzervatív miniszter és – fehér hollóként – lelkes EU-párti politikus vámunió-javaslata mindössze három szavazattal bukott el.

Ez az elképzelés egy csapásra megoldotta volna az ír-északír határkérdést.

Szinte az egész ellenzéki Munkáspárt - néhány, a mérleg nyelvét jelentő lázadót kivéve - támogatta, míg a kormányzó konzervatívok nagy többsége elvetette.

A norvég-EU viszonyt imitáló elképzelés, amelyet szintén egy konzervatív képviselő, Nick Boles nyújtott be, 21 szavazaton bukott el. Boles meg is jegyezte: "főleg azért vallottam kudarcot, mert a pártom képtelen a kompromisszumra", majd kiviharzott, közölve, hogy nem tud párttársai mellett ülni.

A sors iróniája és a parlamenti aritmetika keserű fintora, hogy az alternatív elképzeléseket sokkal kevesebb nem szavazattal utasította el a brit alsóház, mint May miniszterelnök háromszor már elvetett, de negyedszerre is előterjesztendő brexitegyezményét, amelyre a legutóbb 58-cal mondtak többen nemet, mint igent.

A parlamenti próbálkozás után kedden a szintén súlyosan megosztott brit kormány kísérletezik megoldással.

A beharangozott kormányülés – ahol vehemens keménybrexit-pártiak, EU-brit vámuniót akaró puha brexitelők és az uniós tagság feladásának néhány ellenzője néz farkasszemet – értesülések szerint akár egész napos is lehet.

Az alku nélküli kilépést preferáló és a vámuniót "kényszerzubbonynak" nevező kormánytagok szerint a parlamenti konzervatív frakció több, mint a fele áll mögöttük, akik egy May miniszterelnöknek címzett levelet is aláírtak.

Hozzájuk hasonlóan erős az unióval kötött alku alapján történő kilépés híveinek csoportja. Kérdés, hogy Theresa May képes lesz-e eldönteni, hogy ő mit akar, és képes lesz-e döntését a beosztottjaira kényszeríteni. Szóvivője mindenesetre azt hangoztatta, hogy a kormányfő többször is lándzsát tört az "önálló kereskedelmi politika mellett”, azaz azt sugallta, hogy elutasítaná a vámuniót.

Mindeközben Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban úgy látják:

  1. a britek vagy megvalósítják az „alku nélküli” brexitet, amit a kontinensen senki sem akar,
  2. vagy elfogadják Theresa May válási paktumát,
  3. a harmadik lehetőség a kilépési határidő több hónapos elhalasztása lehet.

Utóbbi kapcsán Európában sokan attól tartanak, hogy csak elnyújtanák vele a brexitről szóló döntés agóniáját.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×