eur:
411.75
usd:
395.51
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egykori, menekülteket befogadó állomása 2016. szeptember 28-án. Az épület előtt Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője, Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) és Becsky István önkormányzati képviselő A migráció veszélyei Debrecenben címmel tartott sajtótájékoztatót ezen a napon. A város elutasítja a kötelező betelepítési kvótát és a menekülttábor újranyitását.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Tíz éve nem kért annyi külföldi menedéket Csehországban, mint tavaly

A legtöbben Ukrajnából érkeztek, őket a grúzok és a kubaiak követik. Az elemzők szerint az ukránok és a grúzok esetében a katonai konfliktusok, míg a kubaiaknál a rossz gazdasági helyzet a hajtóerő.

A cseh belügyminisztérium adatai szerint 1702 külföldi kért menedéket tavaly Csehországban. Az elmúlt tíz év adatait nézve ez a legmagasabb szám.

A legtöbb menedékkérő Ukrajnából érkezett, számuk túllépte a négyszázat, utánuk jócskán lemaradva következnek a grúzok, majd harmadikként a sorban a kubaiak. Gazdaságpolitikai elemzők véleménye szerint az ukrán és grúz állampolgárok elsősorban az országukban jelen lévő katonai konfliktus és a nem kielégítő gazdasági helyzet miatt döntöttek hazájuk elhagyása mellett. A kubaiak esetében szintén a rossz gazdasági mutatók ösztönözték a távozókat, emellett a korlátozott külföldi utazások is meghatározó tényezőnek bizonyultak.

2018-ban összesen 47 személy menedékkérelmét bírálták el pozitívan a cseh hatóságok, 117-en pedig meghatározott időre kaptak védelmet. Több mint 1500 kérelmet azonban elutasítottak.

A Právo című napilap szerint a belügyi tárca ezt az arányt nem tartja drámainak. „A mi szempontunkból a növekedés nem jelentős” – jegyezte meg az újságnak Magda Faltová, a Szövetség az Integrációért és a Migrációért igazgatója. A tavalyi statisztika margójára pedig hozzátette, ha visszatekintenek az elmúlt évekre, akkor sem beszélhetnek drámai változásról.

A lap arról is ír, hogy a kilencvenes évek második felében átlagban 6-7 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban.

2001-ben tetőzött a menedékért folyamodók aránya, amikor számuk elérte a 18 ezret.

Mindez a jugoszláv háborúval hozható összefüggésbe, a délszláv népek számára azonban a nyelvi rokonság miatt aránylag könnyű volt a beilleszkedés a cseh közegbe. Az ezredforduló után évente mintegy 400-450 szíriai állampolgár is menedéket kért Csehországban, az utóbbi két-három évben azonban számuk a tizedére csökkent. A cseh hatóságok elemzése szerint

Csehország nem célország sem a menekültek sem a gazdasági migránsok számára.

Csehországban jelenleg már kicsivel több mint félmillió külföldi állampolgár él és dolgozik tartósan. A szomszédból áttelepült szlovákok és az ukránok száma jócskán meghaladja a százezret. Több tízezer az oroszok és a vietnámiak száma is. Az utóbbi időben gyorsan emelkedik a románok száma, amely már a tavalyi év végén átlépte a húszezret. Ami a magyar állampolgárokat illeti, a prágai kimutatások szerint a tavalyi év végén számuk meghaladta a hatezret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×