Infostart.hu
eur:
380.38
usd:
321.98
bux:
130284.26
2026. február 3. kedd Balázs
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egykori, menekülteket befogadó állomása 2016. szeptember 28-án. Az épület előtt Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője, Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) és Becsky István önkormányzati képviselő A migráció veszélyei Debrecenben címmel tartott sajtótájékoztatót ezen a napon. A város elutasítja a kötelező betelepítési kvótát és a menekülttábor újranyitását.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Tíz éve nem kért annyi külföldi menedéket Csehországban, mint tavaly

A legtöbben Ukrajnából érkeztek, őket a grúzok és a kubaiak követik. Az elemzők szerint az ukránok és a grúzok esetében a katonai konfliktusok, míg a kubaiaknál a rossz gazdasági helyzet a hajtóerő.

A cseh belügyminisztérium adatai szerint 1702 külföldi kért menedéket tavaly Csehországban. Az elmúlt tíz év adatait nézve ez a legmagasabb szám.

A legtöbb menedékkérő Ukrajnából érkezett, számuk túllépte a négyszázat, utánuk jócskán lemaradva következnek a grúzok, majd harmadikként a sorban a kubaiak. Gazdaságpolitikai elemzők véleménye szerint az ukrán és grúz állampolgárok elsősorban az országukban jelen lévő katonai konfliktus és a nem kielégítő gazdasági helyzet miatt döntöttek hazájuk elhagyása mellett. A kubaiak esetében szintén a rossz gazdasági mutatók ösztönözték a távozókat, emellett a korlátozott külföldi utazások is meghatározó tényezőnek bizonyultak.

2018-ban összesen 47 személy menedékkérelmét bírálták el pozitívan a cseh hatóságok, 117-en pedig meghatározott időre kaptak védelmet. Több mint 1500 kérelmet azonban elutasítottak.

A Právo című napilap szerint a belügyi tárca ezt az arányt nem tartja drámainak. „A mi szempontunkból a növekedés nem jelentős” – jegyezte meg az újságnak Magda Faltová, a Szövetség az Integrációért és a Migrációért igazgatója. A tavalyi statisztika margójára pedig hozzátette, ha visszatekintenek az elmúlt évekre, akkor sem beszélhetnek drámai változásról.

A lap arról is ír, hogy a kilencvenes évek második felében átlagban 6-7 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban.

2001-ben tetőzött a menedékért folyamodók aránya, amikor számuk elérte a 18 ezret.

Mindez a jugoszláv háborúval hozható összefüggésbe, a délszláv népek számára azonban a nyelvi rokonság miatt aránylag könnyű volt a beilleszkedés a cseh közegbe. Az ezredforduló után évente mintegy 400-450 szíriai állampolgár is menedéket kért Csehországban, az utóbbi két-három évben azonban számuk a tizedére csökkent. A cseh hatóságok elemzése szerint

Csehország nem célország sem a menekültek sem a gazdasági migránsok számára.

Csehországban jelenleg már kicsivel több mint félmillió külföldi állampolgár él és dolgozik tartósan. A szomszédból áttelepült szlovákok és az ukránok száma jócskán meghaladja a százezret. Több tízezer az oroszok és a vietnámiak száma is. Az utóbbi időben gyorsan emelkedik a románok száma, amely már a tavalyi év végén átlépte a húszezret. Ami a magyar állampolgárokat illeti, a prágai kimutatások szerint a tavalyi év végén számuk meghaladta a hatezret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Északon intenzív havazással, délen ónos esővel csapott le a február, az előrejelzések szerint ez lehet a tél egyik utolsó nagy megpróbáltatása. Sajnos a közlekedést számos helyen lassítják balesetek, és a közösségi közlekedéssel utazók is nehézségekkel találkozhatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
Levelet kapott Orbán Viktor és a többi uniós vezető Brüsszelből – már jövő héten meghallgatják őket

Levelet kapott Orbán Viktor és a többi uniós vezető Brüsszelből – már jövő héten meghallgatják őket

Rendkívül intenzív és nehéz ülésre várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és a többi uniós vezetőt a jövő hét végén: a versenyképesség, az egységes piac, a 28. rezsim, a megtakarítási és beruházási unió, az iparági konszolidáció, a kereskedelmi diverzifikáció és a gazdasági kockázatcsökkentés lesznek a fő témái a február 12-i tanácskozásnak. Az Európai Tanács kihelyezett, nem hivatalos ülésére Enrico Letta és Mario Draghi olasz miniszterelnököket is várják. A találkozó célja, hogy politikai lendületet adjon az egységes piac elmélyítésének és az EU versenyképességi fordulatának egy egyre keményebb geoökonómiai környezetben. António Costa meghívólevelében úgy fogalmazott: az egységes piac megerősítése „minden eddiginél sürgetőbb stratégiai szükségszerűség”, és a nyitottság „nem tévesztendő össze a gyengeséggel”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×