Gavin Williamson brit védelmi miniszter szerint a brexit utáni Nagy-Britanniának nem kell félnie attól, hogy katonai erőt vessen be globális érdekei miatt.

Williamson beszéde szerint Nagy-Britannia a Csendes-óceánra küldi új repülőgéphordozó hajóját, drónsereget állít fel, támadó internetes képességet épít ki és általában keményebb katonai hozzáállást tanúsít majd, mint az EU-tagság éveiben.

„A brexit nagy pillanat a történelmünkben. Egy pillanat, amikor meg kell erősítenünk globális jelenlétünket, javítani halálos csapásmérő képességünket és növelni tömegünket” – áll a védelmi miniszter beszédében.

A katonai kiállással párhuzamosan a kemény-brexit párti politikusok azt sürgetik, hogy Nagy-Britannia brutálisan fogja vissza a külföldi segélyezést, azaz a „puha erőnek” is nevezett támogatásokat.

A konzervatív párt egyik tanulmánya szerint meg kéne szüntetni és a külügyminisztériumba olvasztani a Külföldi Fejlesztési Minisztériumot, amely a jelenlegi törvények szerint az állami költségvetés 0,7 százalékát költi a külföldi segélyezésre és fejlesztésre.

Az összeg 2016-ban közel 13,5 milliárd fontot, azaz körülbelül 4,8 billió forintot tett ki.

Az ötletet támogatja Boris Johnson volt külügyminiszter, az EU-val való totális szakítás egyik fő híve a brit politikai életben, akiről ismert, hogy a kormányfői posztról álmodozik.

A segélyek útján történő puha befolyásolás visszafogásával párhuzamosan javasolt határozottabb katonai kiállásra a brit védelmi miniszter szerint azért is van szükség, mert

korunkban „elmosódnak a háború és béke határai”.

Williamson beszéde azonban arra is utal, hogy a keményebb magatartást Nagy-Britanniára és szövetségeseire értette.

Williamson egy olyan kormány tagjaként próbál víziót megfogalmazni, amely a Reuters szerint „a világháború utáni legnagyobb politikai válság” idején próbálja irányítani Nagy-Britanniát. A brexit hatalmas csapás volt a Nyugatnak, amely azért küzd, hogy „asszimilálja a kínai és orosz erőt”, miközben együtt kell élnie „Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan kormányzásával” – jegyzi meg a hírügynökség.

Otthon, Theresa May brit miniszterelnök az általa kijelölt különösen szűk ösvényen lavírozva próbálja levezényelni az unióval kötött megállapodás alapján megvalósuló brexitet. A kormányfő a hétvégén jelezte, hogy nem enged az ellenzéki Munkáspárt egyik követelésének, hogy adja fel ellenkezését és a totális szakítás helyett, Nagy-Britannia maradjon Törökországhoz hasonlóan vámunióban az EU-val.

Ez megoldás lenne az ír határ megkerülhetetlennek tűnő kérdésére és az estleges határellenőrzés visszatérése miatt összeomló észak-ír béke megóvására. May azonban nem akar szembemenni pártja kemény magjával, amely totális szakítást akar az unióval, azért, hogy London a jövőben szabadon döntse el, kivel köt kereskedelmi egyezményeket. A kemény brexitpártiak szerint sikert hozhat a teljes szakítás:

„új szövetségeket építhetünk, régieket éleszthetünk fel és világossá tesszük: olyan ország vagyunk, amely fellép ha kell. Olyan ország, amelyhez mások fordulhatnak, amikor a világnak vezetésre van szüksége”

– hangoztatja a brit védelmi miniszter, aki szerint a Nyugat nagy árat fizet és papírtigrissé válhat, amiért nem volt hajlandó katonailag beavatkozni – kommentátorok szerint például a Krím elcsatolása után.