Infostart.hu
eur:
376.92
usd:
323.19
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezletének végén távozik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alastair Grant

May menteni próbálja az alkut és megint Brüsszelbe megy

Mostani brüsszeli útja után szombaton ismét az EU központjába megy a brit miniszterelnök, hogy megpróbálja véglegesíteni a hazája unióból való kilépéséről szóló alkut. A vasárnapi EU-csúcs előtt ugyanis újabb aggályok merültek fel és most már nagyon szorít a határidő.

Alig tette be maga mögött az ajtót Brüsszelben Theresa May, rövidesen fordulhat vissza. Vasárnap tartják a kulcsfontosságú rendkívüli uniós csúcsot, amelynek feladata szentesíteni Nagy-Britannia és a többi 27 tagállam alkuját a britek unióból történő távozásáról, azaz a brexitről.

A brit miniszterelnök szerdán kénytelen volt az uniós központba sietni, hogy megpróbálja elsimítani a hirtelen felmerült vitás pontokat. Spanyolország közölte például, hogy addig nem hagyja jóvá az egyezményt, amíg nem szövegezik át a vitatott státuszú Gibraltátrra vonatkozó részt.

May szerdán beszélt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, de csak annyit mondott, hogy folytatják a tárgyalást, ami „jó találkozási pont volt” a két ország között. Azaz még nem állapodtak meg.

Ha ez így marad, akkor előfordulhat, hogy nem megy el a csúcsra az európai politikában megkerülhetetlen Angela Merkel német kancellár.

May így már szombaton, a csúcs előestéjén Brüsszelbe megy, hogy megpróbáljon kompromisszumra jutni.

Az unió és a brit kormány már korábban elfogadta a kilépési megállapodás tervezetét, amely például az állampolgárok jogait, pénzügyi kérdéseket és az ír határ ügyét is érinti. Emellett egy politikai nyilatkozatról is meg kell állapodtak, ahogy azt csütörtök délelőtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke bejelentette. A tervezet kiszivárgott változata "ambiciózus, széleskörű, mély és rugalmas partnerséget" irányoz elő gazdaságilag és kereskedelmileg, illetve más területeken is. A huszonheteknek alacsonyabb szinten zöld utat kell adniuk ahhoz, hogy a vasárnapi soron kívüli EU-csúcson hivatalosan is az uniós állam- illetve kormányfők elé terjeszthessék jóváhagyásra a politikai nyilatkozatot a kiválás feltételrendszeréről szóló, már véglegesített szerződéssel együtt.

A többször módosított határidő péntek délelőtt lehet

– ez biztosítaná, hogy meg tudják tartani a vasárnapi csúcstalálkozót.

May szerdán Jean-Claude Junckerrel, az EU Bizottság vezetőjével is találkozott – a kamerák előtt hosszasan mosolyogtak és ölelgették egymást. A brit vezető igyekezett optimista hangot megütni és azt mondta, hogy haladást értek el.

Az EU-ból történő brit kilépést szabályozó egyezmény elfogadása azt jelentené, hogy 21 hónapos átmeneti időszak indul meg jövő március végén, a brexit időpontjától. Ekkor még az uniós jog lesz érvényes brit földön és az átmenet lehetőséget ad egy kereskedelmi egyezmény kidolgozására.

Ha valamiért elvetik a kilépési egyezményt, akkor jöhet március végén az azonnali és sokak szerint kaotikus brexit.

A britek a majdani kereskedelmi tárgyalásokon szabadkereskedelmi egyezményt szeretnének elérni, de úgy, hogy rájuk már ne vonatkozzon a közös agrár és halászati politika. Ez utóbbi vitás pont: a francia, holland és dán halászati ágazat nagyobb hozzáférést akar a brit felségvizekhez.

Közben Madrid azzal is fokozta a nyomást, hogy a spanyol külügyminiszter közölte: aggódik, hogy Nagy-Britannia hamarabb szétesik, mint Spanyolország és azt mondta: Madrid nem fogja akadályozni egy esetlegesen önállóvá vált Skócia visszatérését az Európai Unióba.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×