eur:
394.59
usd:
365
bux:
71490.33
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Isztambul, 2018. október 13.Szaúdi zászló leng a szögesdrótkerítés mögött Szaúd-Arábia törökországi konzulátusának tetején Isztambulban 2018. október 13-án. Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírónak október 2-án nyoma veszett, miután felkereste hazája isztambuli főkonzulátusát, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen. (MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz)
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Újabb fordulat a szaúdi követségen történt rejtélyes eltűnés ügyében

A szaúdi királyság elismerheti, hogy a kihallgatás közben halt meg az az ellenzéki újságíró, aki két hete tűnt el Isztambulban. Az eset miatt több ország Szaúd-Arábia megbüntetését követeli, miközben Trump amerikai elnök azt mondta: valószínűleg „szabadúszók” ölhették meg a férfit.

Válságtanácskozásra a szaúdi fővárosba, Rijádba érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – ami jól jelzi, hogy a külvilág mennyire fontosnak tartja kideríteni, mi történt Dzsamál Hasogdzsi újságíróval. Az Amerikában élő férfi egykor a szaúdi elit belső köreihez tartozott, de szembefordult velük és a The Washington Postban jelentetett meg bíráló cikkeket róla.

Október 2-án tűnt el, amikor besétált Isztambulban a szaúdi konzulátusra. Későbbi, sokkoló vádak szerint egy szaúdi csoport az épületben kihallgatásnak vetette alá, majd megölte, és visszacsempészte holttestét a királyságba.

A szaúdiak azt állították, hogy távozott a konzulátusról, de ezt nem tudták bizonyítani. A szövetségesére nehezedő nemzetközi nyomás részeként Donald Trump amerikai elnök először kemény büntetést helyezett kilátásba, ha kiderül, hogy felső utasításra, valóban megölték az újságírót. Hétfőn viszont arra utalt, hogy beszélt bin Szalman koronaherceggel, és szerinte

„szabadúszó”, önkényesen eljáró elkövetők okozhatták az ellenzéki halálát.

Ezzel támogatni látszik a hivatalos szaúdi vezetést, amellyel most a Rijádba küldött Mike Pompeo is tárgyal.

A CNN szaúdi kormányforrásokra hivatkozva közölte, az ottani

hatóságok elismerik, hogy Hasogdzsit valóban megölték, de azt a magyarázatot adják, hogy az a rosszul lefolytatott kihallgatás eredménye volt.

Emellett a valódi cél az volt, hogy elvigyék Törökországból. Egy forrás arról is beszélt, hogy az egész műveletet a felsőbb vezetés tudta és engedélye nélkül hajthatták végre és a felelősöket megbüntetik. A CNN kedd délelőtt ugyanakkor arra is utalt, hogy a nyilatkozatot még szövegezték és esetleg szövegbeli változtatásokra lehetett számítani.

Az állítólagos Hasogdzsi-gyilkosságot az autokratikus államok által külföldön végrehajtott újabb emberölések példájaként hozzák fel, és például Nagy-Britannia gyorsan párhuzamot vont a Szkripal-mérgezés és az isztambuli eset között. A brit kormány büntetést követelt – annak ellenére, hogy Szaúd-Arábia fontos üzleti partnere, mert régóta vásárol brit fegyvereket.

Noha Mohamed bin Szalman koronaherceg reformernek nevezi magát, az utóbbi időben egy sor, a rendszert bíráló vallási vezetőt, újságírót, egyetemi oktatót és aktivistát tartóztattak le, néhányat külföldön. Kérdés, hogy „az állami szálat” kizáró magyarázat mennyire lesz hihető –

a török hatóságok szerint az állítólagos gyilkosság napján 15 szaúdi férfi érkezett Isztambulba, és még aznap távozott is.

Néhánynak szoros kapcsolatai vannak a szaúdi vezetéssel - állította a CNN. Köztük volt egy belügyi törvényszéki szakértő, Szalah Mohamed el-Tubaiki. Ez azonban arra utalhat, hogy előre kitervelhették, hogy megölik a szaúdi rendszert bíráló újságírót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×