„Nincs értelme védeni az Iránban végrehajtott európai befektetéseket... és nem is tudják” – ezt mondta még májusban egy vezető amerikai illetékes európai diplomatáknak egy washingtoni tanácskozáson. A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy a Trump-kormányzat felmondta a Teheránnal kötött többpárti atomalkut. Ennek lényege az volt, hogy Irán leállította a hazai urándúsítást – amelynek nyomán atomfegyverhez juthatott volna –, cserébe pedig feloldották a kereskedelmét hosszú éveken át korlátozó nemzetközi szankciókat.

Hat héttel az Irán ellen érvénybe lépő újabb szankciók előtt az európaiak kénytelenek elismerni, mennyire igaza volt a nyersen fogalmazó amerikainak – olvasható a Reuters hírügynökség elemzésében. Az Unió nem tudott létrehozni olyan jogi keretet, amely megvédte volna Iránban üzletelő cégeit az egész világot behálózó amerikai pénzügyi rendszerrel és Trump amerikai elnökkel szemben.

Ehelyett Európa az oroszokkal és kínaiakkal keresi az együttműködési lehetőséget,

hogy biztosítsa: Irán legalább valamilyen bevételhez jusson olajexportjából, ami elég motivációt biztosíthat Haszan Rúháni elnöknek, hogy kitartson az atomalku mellett.

Miközben az iráni államfő – az egyre súlyosbodó gazdasági válsággal a háta mögött – nemzetközi támogatókat akar toborozni keddi ENSZ-beszédével, addig otthon az iráni keményvonalasok a nukleáris megállapodás felmondását sürgetik. Így Trump és az iráni nacionalisták miatt is búcsút mondhat az iráni üzletnek egy sor európai cég, és elapadhat a jelenleg havi kétmilliárd eurós kereskedelmi forgalom.

Május óta már kivonult Iránból a Peugeot, a Renault, a Deutsche Telecom, az Airbus, az Air France, a British Airways, és hamarosan távozik a Maersk hajózási-szállító cég is.

Donald Trump azért tépte össze az elődje, Barack Obama által aláírt nukleáris megállapodást, mert az nem korlátozza Irán ballisztikus rakétaprogramját és 2025 után Teherán atomprogramját, továbbá nem akadályozta meg az irániak beavatkozását a jemeni és szíriai háborúkba.

Washington szövetségesei, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország szerint viszont az alku felrúgása nem válasz Amerika nemzetbiztonsági aggodalmaira. Ehelyett a lépés a Közel-Kelet biztonságát fenyegeti. A Trump-kormányzat azonban már döntött és felújítja az iráni energia- és autóipar és a pénzügyi szektor elleni szankcióit.

Az Európai Unió úgy próbálta elvenni az amerikai szankciók élét, hogy euróban jegyzett pénzügyi tranzakciókat szorgalmazott és törvényben tiltaná azt, hogy EU-s állampolgárok alávessék magukat az amerikai büntetőlépéseknek. Ezek azonban nem nyugtatták meg a cégeket, hogy tényleg megvédik őket az amerikai pénzügyi szankciók ellen vagy oltalmat nyújtanak nekik az amerikai piacon – írja a Reuters.

Vagy, ahogy egy amerikai illetékes fogalmazott:

„ha Amerika ellenségeivel üzletelnek, akkor nem fognak üzletelni Amerikával.

Nem kapnak hozzáférést az amerikai pénzügyi rendszerhez”. Emellett Washington ki akarja záratni Iránt a belga központú, SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből is. Az európaiak válasza erre az, hogy a Szovjetunió által a hidegháború idején használt barter-rendszert felélesztve „válthatják át” európai termékekre az iráni olajat úgy, hogy közben pénz nem cserél gazdát.