Súlyos váddal illették az ENSZ nyomozói Mianmar legmagasabb rangú katonai vezetőit. A világszervezet szerint a hadsereg főparancsnoka és öt tábornok a nemzetközi és nemzeti jog legsúlyosabb bűncselekményeit követte el – népirtással felérő kampányt folytattak.

Az ENSZ nyomozók nem kímélték a nemzetközi jogvédők korábbi hősét és példaképét, a junta által éveken át házi őrizetben tartott, majd a tábornokokkal kiegyező Aung Szan Szu Kjí miniszterelnököt. Szerintük a polgári kormány feje engedte elharapózni a gyűlöletbeszédet, dokumentumokat semmisített meg és nem védte meg a háborús bűnöktől három tartomány kisebbségi lakosait.

„Ezzel hozzájárult a bűncselekmények szervezéséhez”

– szólt az ítélettel felérő megállapítás.

A rohingják státusza erősen vitatott: a mianmariak egy jelentős része betelepítetteknek és nem őslakosoknak tartja őket, akiket nem illet meg az állampolgárság. A részleges polgári kormányzás bevezetése ellenére az országban még mindig hatalmas befolyással bíró katonák ezeket az érzéseket felkorbácsolva indítottak tisztogató akciókat rohingja falvak ellen, ami az emberek tömeges meneküléséhez vezetett.

Egyes rohingja fegyveres csoportok rendőrök és katonák elleni támadásai igazolást nyújtottak az egy éve indított kampányhoz, amelyben becslések szerint 25 ezer embert megöltek és megerőszakoltak, valamint falvakat gyújtottak fel. Mindennek nyomán 700 ezer rohingja menekült el, főként a szomszédos Bangladesbe.

A Rakhine és két másik szövetségi államban végrehajtott katonai akciók hasonlítanak más, népirtási szándékkal elkövetett kampányokhoz – állapította meg az ENSZ Mianmari Független Tényfeltáró Missziója.

„Elegendő információ áll rendelkezésre a katonai parancsnoki lánc vezető tisztjei elleni nyomozáshoz és elítélésükhöz a Rakhine állambeli népirtás kérdésében”

– tették hozzá a jelentés elkészítői.

Az ENSZ-nyomozókat Marzuki Darusman volt indonéz főügyész vezette és a vélhető háborús bűnösök között említették Min Aung Hlaing minanmari hadsereg-főparancsnokot. A csapat közel 900 áldozatot és szemtanút hallgatott meg, dokumentumokat, videókat, fényképeket és műholdfelvételeket elemzett ki. Mianmari bíróságok eddig hét katonát ítéltek el 10 év börtönre 10 rohingja fiú és férfi meggyilkolása miatt.

A mianmari kormány előre megkapta az anyagot, de nem kommentálta azt, ahogy a hadsereg sem, bár korábban tagadta a külföldi szervezetek vádjait. A minanmari hatóságok rendszeresen „illegális bengáli bevándorlóknak” nevezik a rohingjákat, akik állításuk szerint a katonák elleni támadásokkal kiprovokálták az erőszakot, majd felégették saját falvaikat.