Szokatlan módon, nyíltan szembementek az egyre nagyobb hatalmat összpontosító Erdogan elnökkel a török üzleti vezetők. Eddig nem merték nyíltan bírálni az államfőt és a lépés azt jelzi, mennyire

aggódnak a török líra bedőlése miatt.

Erdogan korábban már Amerikát okolta a valutaválságért, miután Trump elnök megduplázta a török acélra és alumíniumra kivetett büntetővámokat. A török államfő még az amerikai technológia bojkottjára is felszólított és külön megnevezte az iPhone-t, amivel szemben azt sürgette, hogy Samsungot, vagy saját gyártású, török Venus telefont vegyenek az emberek.

Harcias kiállása nyomán

a líra több, mint öt százalékot szerzett vissza kedden értékéből a dollárral szemben, ami némileg mérsékelte a török üzleti világ gondjait.

A cégek ugyanis 293 milliárd dolláros adósságot halmoztak fel külföldi valutákban, és az év során bekövetkezett, több mint 40 százalékos líra-gyengülés hatalmas terheket ró rájuk.

Trump szóvivője nem kommentálta az amerikai termékek elleni bojkott-felhívást, inkább arra tért ki, hogy az elnök még mindig dühös Andrew Brunson tiszteletes törökországi fogvatartása miatt – őt terrorizmussal és azzal vádolják Ankarában, hogy köze volt a két évvel ezelőtti, levert puccskísérlethez.

A Török Ipari és Üzleti Szövetség, a Kereskedelmi Kamara és a Nyersanyag Tőzsdék

az Egyesült Államokkal való megbékélésre sürgetik Erdogant és azt mondják, hogy a szorosabb monetáris politika és a megszorítások billenthetik helyre az árfolyamot.

A kormány viszont csak annyit jelzett, hogy folytatja a líra és a külföldi valutában eladósodott cégek védelmét. Berat Albayrak pénzügyminiszter – Erdogan veje – hozzátette: országa „nem fordítja oda az arcát azoknak, akik ökölbe szorított kézzel állnak”.

Az Egyesült Államokkal elmérgesedett politikai vita miatt a törökök attól is tartanak, hogy az amerikaiak szankciókkal sújthatják majd az állami irányítás alatt álló Halkbankot, azzal az érveléssel, hogy az Iránnal tart fenn kapcsolatokat.

A megbékélést sürgető üzleti csoportok jelezték: „elkötelezetten támogatják a kormány gazdasági programját, de konkrét terveket akarnak látni, amely megerősíti a bizalmat és tartósan mérsékli a közel 16 százalékos inflációt".

Elemzők attól tartanak, hogy a Washingtonnal fennálló vita miatt a NATO-szövetséges Törökország még inkább közeledik Oroszországhoz.

Lavrov orosz külügyminiszter a helyzetet kihasználva, az amerikaiakra utalva meg is jegyezte: szankciókat, fenyegetéseket, zsarolást alkalmaznak és elvesztették diplomáciai kultúrájukat. A dollárral való nyomásgyakorlás csak arra lesz jó, hogy egyre több ország fordul majd el az amerikai pénztől, mint valutától és saját pénzében elszámolva kereskedik majd partnereivel.