Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Drezda, 2016. szeptember 27.Német rendőrök állnak a Fatih Camii mecsetnél Drezdában 2016. szeptember 27-én, miután előző este házilag gyártott robbanószerkezet lépett működésbe a Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) által fenntartott imaház bejáratánál. Személyi sérülés nem történt, egyelőre senki nem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. (MTI/EPA/Sebastian Kahnert)
Nyitókép: MTI/EPA/Sebastian Kahnert

Gyerekeket figyeltetne meg a német titkosszolgálat

Kiskorúakat szeretne megfigyeltetni Németországban az állam belső biztonságáért felelős hivatal. Az intézmény elnöke szerint bizonyos gyanú esetén erre szükség lehet, mert az országban élő iszlám családokban felnövekvő gyerekek radikalizálódhatnak és veszélyt jelenthetnek a társadalomra.

Az állami tévécsatorna nemrég riportot közölt arról a mind jobban terjeszkedő arab hálózatról, amelynek felépítése a maffiára emlékeztet, és a durvább eszközöktől sem riad vissza céljai elérésében. Az adásban megszólalt a szervezet egyik, már Németországban született tagja, aki úgy vélte: abban a közegben, amelyben ő felnőtt, a német törvények legfeljebb azokra vonatkoznak, akik szemben állnak velük. Ez a kijelentés is arra vall, hogy sok iszlám család esetében a német hatóságok integrációs erőfeszítései falba ütköznek.

Több száz radikális család

Az állam belső biztonságáért felelős hivatal elnöke szintén komoly veszélyt lát a szélsőséges beállítottságú muszlim családok gyermekeiben, akikre a nyugati kultúrát elítélő imámok prédikációi, valamint az internet révén terjesztett radikális iszlám tanok beláthatatlan hatást gyakorolnak. Hans-Georg Maasen egy tanulmányt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és minden más nemzethez tartozó ember alávalónak számít.

Utalt arra is, hogy

szerinte nemcsak az úgynevezett Iszlám Állam szíriai vagy iraki területeit megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik sohasem hagyták el Németországot.

A belbiztonságért felelős Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének becslése szerint több százra tehető az olyen családok száma, amelyben egy új dzsihadista nemzedék nőhet fel.

Megfigyelés fiatalabb kortól

Ennek megakadályozására

Bajorországban már 14 év alá szállították le azt a korhatárt, amelytől kezdve alapos gyanú esetén a belügyi szervek megfigyelés alá vonhatják a radikalizálódó fiatalokat.

Hasonló intézkedésre készül Észak-Rajna-Vesztfália tartomány is, mert területén igen nagy számban élnek muszlimok. Mint a tartomány belügyminisztere, Herbert Reul elmondta, a hatóságok számára biztosítani kell, hogy elejét vehessék a szélsőséges iszlamizmus tanain nevelkedő fiatal nemzedék radikalizálódásának.

A megfigyelést engedélyező korhatár leszállítása mellett foglalt állást Stefan Mayer, a berlini kormány belügyi államtitkára, valamint Partick Sensburger, a Kereszténydemokrata Unió biztonságpolitikai szakértője is.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×