Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: MTI/EPA/Swen Pförtner

Egyre több külföldi gyermek születik Németországban

Németországban az elmúlt év alatt közel 5 százalékkal nőtt a migrációs hátterű polgárok száma. így jelenleg a 82 millió lakos közül csaknem 20 milliónak legalább egyik szülője nem német állampolgárként látta meg a napvilágot. Mint egy most készült felmérés kimutatta, a migrációs hátterű polgárok elsöprő többsége a jobb jövő reményében vándorolt be Németországba.

A múlt század 60-as éveit a gazdasági csoda idejének szokták nevezni, amikor az akkori Nyugat-Németország gazdasága a második világháború pusztításából talpra állt és a modern iparban minden szorgos kézre szükség volt.

Úgynevezett vendégmunkásként tömegesen érkeztek: olaszok, görögök, majd jugoszlávok, akiknek zöme idővel beilleszkedett a német társadalomba, és nyugalomba vonulásuk után is csak kis számban tértek vissza szülőhazájukba. Őket a törökök követték és mivel számuk már megközelítette a három milliót, jó részük párhuzamos társadalmat alakított ki, és mint egy nemrég készült tanulmány - némi meglepetést keltve - kimutatta,

a már német földön született török fiatalok jelentős hányada sokkal nagyobb elkötelezettséget érez szüleik hazája, Törökország mint Németország iránt.

Ezzel magyarázható lelkesedésük a nem éppen demokratikus módszerrel kormányzó török államfő, Recep Erdogán iránt. Jelenleg a legnagyobb, migrációs hátterű lakosokat közel 2 millió 800 ezer fővel a törökök alkotják.

Őket a lengyelek követik valamivel több, mint két millióval, míg a harmadik csoportot – másfél millióval – az oroszok alkotják, habár legnagyobb részüket a kommunizmus bukását követően az egykori Szovjetunióból bevándorolt német-származásúak, így a Sztálin által Szibériába telepített volgai németek teszik ki.

A német földön elő magyarok száma megközelíti a negyed milliót. Jó részük az Európai Unió keleti bővítését követően érkezett és vállalt munkát Németországban.

A most közzétett felmérésből kiderül, hogy azokban a családokban, ahol mindkét szülő még külföldön született, csaknem kivétel nélkül azt a nyelvet használják, amely a szülök anyanyelve és csak azokban a családokban beszélnek otthon is németül, ahol legfeljebb az apa, vagy az anya idegen eredetű. Hogy az elmúlt évben csaknem öt százalékkal emelkedett a migrációs hátterű személyek száma, az egyrészt arra vezethető vissza, hogy az idegen gyökerű családokban több gyermek születik, mint a németek körében, másrészt pedig a folyamatos bevándorlásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×