Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Az amerikai elnök jól felpaprikázta Németországot

Az amerikai elnök Németországgal kapcsolatos nyilatkozatainak gyors változása Berlinben erős bírálatot vált ki. Donald Trump a brüsszeli kétnapos NATO-csúcsértekezleten keményen bírálta Németországot, mert véleménye szerint Berlin Moszkva foglya lett, és ostorozta azt is, hogy a németek évente dollár-milliárdokat fizetnek az Oroszországból behozott olajért és gázért, miközben az Egyesült Államok rengeteget költ a kontinens védelmére. Miután azonban több mint egy órát tanácskozott a kancellárral, a legnagyobb elismeréssel szólt Angela Merkelről és a berlini kormány politikájáról.

A német média a brüsszeli NATO-csúcsértekezletről szóló beszámolóiban kiemeli, hogy a diplomáciai szokásoktól eltérően még a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is szinte belevágott Donald Trump Németországot szapuló szóáradatába és tévedésnek minősítette az amerikai elnök azon állítását, hogy a berlini politikát Moszkvából ellenőrzik. Ezt aztán később a kancellár is határozottan visszautasította és utalt arra, hogy a fiatalkorából

jól emlékszik azokra az időkre, amikor Németország egy része a Szovjetunió ellenőrzése alatt állt és nagyon örül annak, hogy mára Németország békében egyesült, független ország.

Miután Angela Merkel több mint egy órán át négyszemközt is tárgyalt Donald Trumppal, az amerikai elnök már dicsérettel emlegette mind a kancellárt, mind pedig a berlini politikát. A gyors vélemény-módosulást még az állami tévécsatorna, az ARD brüsszeli tudósítója is úgy jelentette, hogy a NATO-csúcsértekezleten az amerikai elnök újabb provokatív nyilatkozatokat tett. A berlini politikát ért bírálatát a német külügyminiszter is határozottan visszautasította és hangsúlyozta, hogy Németország a szabad világ egyik garanciája.

A Süddeutsche Zeitung is címoldalán jelenti a hírt, de kommentátora már úgy véli, hogy az amerikai bírálatnak komoly alapja van, mert a német gazdaság rekordteljesítményei mellett a berlini kormány igencsak szűkmarkúan költ a védelemre.

A Frankfurter Allgemein Zeitung ezzel szemben az amerikai visszhangot emeli ki, idézve a két legtekintélyesebb napilapot, a Washington Post-ot és a New York Times-t,

amelyek egybehangzóan durva sértésnek minősítik Donald Trump Berlinnel szemben elhangzott állításait.

A frankfurti újság utal washingtoni törvényhozók nyilatkozataira, amelyek szerint az elnök megrontja a NATO egyik legfontosabb tagjához fűződő kapcsolatokat, és ezzel veszélybe sodorja az Egyesült Államok biztonságát is.

A Die Welt című napilap kommentárjában egyebek között ezt olvashatjuk: az amerikai elnöknek Moszkvával kapcsolatban óvakodnia kellene Berlin bírálatától, mert Washington is erősen belebonyolódott ebbe a viszonyba. Ugyanakkor azonban a német kormánynak sem ártana átgondolni Oroszország-politikáját. A Die Welt cikke szerint mindkét félnek mielőbb új stratégiára lenne szüksége az orosz fenyegetés elhárítására.

Címlapról ajánljuk
Borul sok minden, felkészültünk erre? – augusztustól jönnek a visszaváltható ételhordók

Borul sok minden, felkészültünk erre? – augusztustól jönnek a visszaváltható ételhordók

Az Európai Unió szerint a csomagolások életciklusát fenntarthatóvá kell tenni, ösztönözve a hulladékmentességet és a valódi körforgásos gazdaságot. Ennek érdekében hamarosan életbe lép az a rendelet, amely kötelezővé teszi az újrahasználható rendszerek alkalmazását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az éttermeknek, büféknek vagy saját visszaváltó rendszert kell kiépíteniük, vagy csatlakozniuk kell professzionális edénymegosztó hálózatokhoz. Jánosi István, a Körkörös.hu egyik alapítója az InfoRádióban ötletként felvetette: a többször használatos edényeket is be lehetne vonni a visszaváltási rendszerbe, és akkor visszakerülnének a körforgásba.

Donald Trump „venezuelai helytartója”: Marco Rubio bizarr pénzügyi megoldásról beszélt

Donald Trump külügyminisztere lett a venezuelai beavatkozás kulcsfigurája: Marco Rubio a Nicolás Maduro-rendszer bukásának fő stratégája volt, és most ő felügyeli, pontosan végrehajtják-e Washington utasításait, az olajhoz való hozzáféréstől a biztonsági és politikai átmenetig. A héten egy tett egy ellentmondásos kijelentést arról, hová kerül az eladott venezuelai olajból származó pénz.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×