Infostart.hu
eur:
361.72
usd:
311.56
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Róma, 2018. május 7.Matteo Salvini, az olasz jobboldali pártszövetséget vezető Liga miniszterelnök-jelöltje (k), Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) párt elnöke (b) és Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, az ellenzéki jobbközép Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt vezetője sajtótájékoztatót tart a Sergio Mattarella államfővel tartott megbeszélés után a római elnöki rezidencián, a Quirinale-palotában 2018. május 7-én, az olasz kormányalakítási tárgyalások újabb fordulójának napján. Salvini elutasította az államfő által felvetett szakértői kormány lehetőségét. Amennyiben a március 4-i parlamenti választások két győztes pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga nem tud kormánykoalíciót létrehozni, akkor Mattarella átmenetileg úgynevezett elnöki kormányra bízná az ország irányítását. (MTI/EPA/Angelo Carconi)
Nyitókép: ANGELO CARCONI

Az olaszok "Magyarországgal együttműködve" akarják megváltoztatni az EU-t

„Magyarországgal együttműködve változtatjuk meg az Európai Uniót” - ezt mondta az új olasz belügyminiszter. Ugyanakkor az olasz kormány egy olyan ötlettel állt elő, ami kiváltja majd Budapest ellenállását.

„Együtt fogunk dolgozni Magyarországgal, hogy megváltoztassuk az EU szabályait” - mondta Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki egyben a populista pártokból összeállt új koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese is.

A római kabinet most mutatta be a kormányprogramot, amely sok pontban ütközik az EU politikájával.Így például sürgeti az Oroszország elleni EU-szankciók felülvizsgálatát. Emellett azt is, hogy

gyorsan és kötelező érvénnyel osszák szét az Olaszországban európai földre lépett migránsokat.

Bár az új olasz kabinetnek a „brüsszeli elithez” való viszonya hasonlít a magyar kormányéhoz, egy fontos dologban nem értenek egyet – írja a Telegraph című brit lap.

Míg Salviniék azt akarják, hogy a többi Uniós tagállam vállaljon szolidaritást és osszák el a tagállamok között a menedékjogot kapott embereket, addig Orbán Viktor magyar miniszterelnök – akit a konzervatív brit lap tekintélyelvűnek nevez - ezt hevesen ellenzi.

De nem csak Magyarország, hanem Szlovákia, Lengyelország és a Cseh Köztársaság sem akar hallani a 2015-ös migrációs válság során az EU-ba belépett 160 ezer ember elosztásáról, illetve abból, hogy ezek egy részét be kellene fogadniuk.

Az ideológiai rokonság ellenére, Guiseppe Conte olasz miniszterelnök most olyan dolgot vetett fel, ami további ellenérzéseket vált majd ki a Visegrádi Csoportban:

„A menedékkérőkkel kapcsolatban kötelező érvényű és automatikus elosztási rendszer felállítását kérjük majd”

– mondta a római parlamentben.

Az olaszok lényegében az úgynevezett Dublini elvek felülvizsgálatát akarják: a jelenlegi rendszerben a menedékkérők kérelmét – akiket sokan gazdasági bevándorlónak tartanak –

annak az EU-országnak kell elbírálnia, ahol először az Unió területére léptek.

Olaszországba az elmúlt öt évben több, mint 700 ezren érkeztek és Salvini azt mondta: hazája többé nem lehet „Európa menekülttábora”.

Kedden közben ismét patthelyzet alakult ki az Uniós menekültpolitika reformjáról szóló tanácskozáson, Luxemburgban.

A benyújtott javaslatot egyaránt bírálták a földközi-tengeri frontországok, akik a terhek elosztását akarják és az ezt elutasító Visegrádi országok.

Az olaszok azonban a javaslat leszavazását egyelőre az elittel való szembenállás példájának állították be:

„ellenálltunk és más országok is csatlakoztak hozzánk, megtörtük a frontot. Nem igaz, hogy nem lehet befolyásolni az európai politikát”

– mondta Salvini. A javaslatot azonban a nagyszámú menekültet befogadó Németország és Svédország is elutasította, más okokból.

Az elképzelés pénzügyi támogatást írt elő a válsághelyzetbe került országoknak, emellett „végső esetben” a menedékkérők kötelező elosztását úgy, hogy a Visegrádi országoknak bizonyos fajta flexibilitást adtak volna a kvóták felülbírálására.

A frontországok viszont elfogadták volna, a Dublini rendszer további nyolc éven tartó érvényességét és fokozott felelősséget vállaltak volna a beérkezettek regisztrálására.

A konszenzus hiánya miatt azonban a javaslat végül elbukott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×