Infostart.hu
eur:
377.59
usd:
319.87
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Tovább dagad a német menekültbotrány

Berlinben a törvényhozás belügyi bizottsága ma rendkívüli ülésen foglalkozik a Brémában kirobbant és időközben országos méretűvé dagadt menekültbotránnyal. Miközben a belügyminiszter ismételten hangoztatta, hogy a történteket maradéktalanul fel akarja deríteni, a menekültügyi hivatal alkalmazottai nyílt levélben mutattak rá arra a visszás helyzetre, amellyel a menekültáradat óta meg kell küzdeniük.

A parlamenti bizottság rendkívüli ülése előtt a kancellár teljes támogatásáról biztosította a belügyminisztert, aki többször is hangsúlyozta, hogy csupán áprilisban értesült a brémai menekültügyi hivatalban történt visszaélésekről. A menekültügyekkel országos szinten megbízott Jutta Cordt azonban már jóval korábban tudott a szabálytalanságokról, mert ő a múlt év elején vette át a tisztséget Frank-Jürgen Weise-től, aki a napokban egy interjúban elmondta, hogy a német határ megnyitása utáni menekültáradat idején példátlan nyomás nehezedett a hivatalra, és ennek következtében szinte kaotikus helyzet alakult ki.

Ezt most a hivatal munkatársai nyílt levélben is nyilvánosságra hozták, mintegy védekezve a vád előtt, hogy tudatosan követtek el szabálytalanságokat. Az eredetileg Brémában kirobbant botrány hatására már országos vizsgálat indult és ennek hatására legalább 18 ezer, menedékjogban részesült migráns ügyét fogják újra tárgyalni. A lassan tarthatatlanná váló helyzetből a belügyminiszter az úgynevezett horgonytáborok létesítése révén keres kiutat.

HorstSeehofer szerint csaknem valamennyi tartományban létesülne ilyen tábor, amelyben a menekültstátuszt kérelmezők ügyeit az eddiginél jóval ütemesebben intéznék, és akiket nem részesítenek ebben a jogban, de még átmeneti védettséget sem nyernek Németországban, azokat ezekből a táborokból toloncolnák ki. A belügyminiszter utalt arra, hogy azért is szükséges ilyen horgonytáborok létrehozása, mert az utóbbi időben egyszerűen szétszéledtek az országban azok a migránsok, akiket távozásra szólítottak fel a német hatóságok. Seehofer tervét máris számos bírálat érte, főleg azzal érvelve, hogy az ilyen táborok nem segítik elő a migránsok beilleszkedését a többségi társadalomba.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×