Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Varsó, 2018. május 28.Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólal a NATO Parlamenti Közgyűlése 64. tavaszi ülésszakának plenáris ülésén a varsói parlamentben 2018. május 28-én. A május 25-én kezdődött varsói ülésszakon 29 tagállam, 16 partnerország és 8 megfigyelő ország képviselői vesznek részt. (MTI/EPA/Pawel Supernak)
Nyitókép: Pawel Supernak

A NATO-főtitkár oldhatná meg a magyar-ukrán vitát

A NATO-főtitkár avatkozzon be a magyar-ukrán vitába – sürgette a lengyel külügyminiszter. Ahogy fogalmazott, családi vitáról van szó, és egy harmadik félnek kellene segítenie.

„Magyarország blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját” – fogalmaz az Unian ukrán hírügynökség Budapestnek az ukrán oktatási törvény nemzetiségi nyelvhasználatra vonatkozó része miatt a NATO-n belül is hangoztatott kritikus véleményére és magatartására is utalva. Ennek kapcsán idézi Jacek Czaputowicz lengyel külügyminisztert, aki szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak kellene beavatkoznia, hogy segítse rendezni a helyzetet.

„Szerintem ez olyan, mint egy családi vita, tanulmányozni kell, és egy olyan javaslattal előállni, ami eloszlat minden kétséget.

Talán egy harmadik fél, például a NATO-főtitkár segíthet. Neki megvannak az eszközei a probléma megoldására” – mondta. A lengyel külügyminiszter közölte, hogy már tárgyalt a kérdésről magyar kollégájával, Szíjjártó Péterrel. „Remélem, hogy ezeket a kétségeket el lehet oszlatni, mert a célunk az, hogy megőrizzük Ukrajna területi egységét, szuverenitását és függetlenségét” – mondta a lengyel diplomácia vezetője.

A lengyel kormány ugyan sok kérdésben közel áll Magyarországhoz az európai uniós politika kapcsán, de a NATO Oroszországgal szemben álló keleti szárnyának egyik leglelkesebb tagja.

Az Ukrajnával szembeni magyar magatartást bírálta Litvánia és a befolyásos ukrán diaszpórával rendelkező Kanada is. Azt vetik Magyarország szemére, hogy áprilisban már harmadszor akadályozta meg vétójával a NATO-Ukrajna Bizottság ülését.

Szijjártó Péter korábban jelezte:

Budapest azt akarja, hogy Ukrajna módosítsa a magyar nyelvhasználatot az ukrán oktatási rendszerben korlátozó törvényt és halassza 2023-ra annak bevezetését.

Máskülönben Magyarország minden, Ukrajna számára fontos európai uniós és NATO tanácskozást blokkolni fog.

Maga Stoltenberg főtitkár arra utaló megjegyzést tett Varsóban, hogy mennyire fontos a NATO számára az Ukrajnával fenntartott viszony. Hétfőn arról beszélt, hogy a szövetség „nagyon szoros kapcsolatban áll Ukrajnával, és rendszeres találkozókat tart az ország vezetésével, így Porosenko elnökkel és Klimkin miniszterelnökkel”. „A NATO erős politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, mert Ukrajna nagyon értékes partner” – mondta.

Emellett úgy fogalmazott, tisztában van azzal, hogy „a NATO-szövetséges Magyarország ellenkezése miatt milyen kihívás akadályozza a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívását. Arra sürgetem Ukrajnát és Magyarországot, hogy találjanak megoldást a kérdésre. Itt arról van szó, hogy össze kell egyeztetni a kisebbségek jogát nyelvük használatára az állam legitim jogával arra, hogy az országban élő népek beszéljék az államnyelvet. Ezt a problémát sok országban láttam és lehetséges megtalálni az egyensúlyt” – állította.

A nyelvhasználat kérdése vitát váltott ki a NATO-tag Lettországban is, ahol nemrég iktatták törvénybe, hogy a középiskolákban 2019-től az eddigiekkel szemben kizárólag az államnyelven kell zajlania az oktatásnak. A lépés az orosz nyelven oktató iskolák és az orosz kisebbség egy részének heves ellenkezését váltotta ki.

Vitát váltott ki egy a nyelvhasználati kihágások jelentésére tervezett okostelefonos alkalmazás is. Míg lett nacionalista politikusok üdvözölték a „nyelvőr” programot, addig mások bírálták azt. „Ezt az appot a nemzeti kisebbségek megalázására találták ki” – írta egy felhasználó a Google Play áruházban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×