eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
London, 2018. március 20.Orosz diplomata autó hagyja el az orosz nagykövetség londoni épületét 2018. március 20-án. Nagy-Britannia ezen a napon hajtja végre a korábban bejelentett 23 orosz diplomata kiutasítását a szigetországból a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija ellen Angliában elkövetett gyilkossági kísérlet miatt, amely mögött London szerint a Kreml állhat. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

Diplomáciai csatározás a Szkripal-ügyben

Hazaérkeztek a Szkripal-mérgezés nyomán Nagy-Britanniából kiutasított orosz diplomaták és családtagjaik. A családtagokkal együtt körülbelül 80 ember hagyta el Londont. Közben az orosz külügyminisztérium meghívta az összes, Moszkvában akkreditált külföldi nagykövetet hogy elmagyarázza álláspontját a Szkripalj-ügyről.

A késő esti órákban landolt a moszkvai Vnukovo reptéren a brit hatóságok által kiutasított és családtagjaikkal együtt utazó orosz diplomatáka szállító IL-96-as kormánygép. Előzőleg Londonban maga az orosz nagykövet búcsúztatta volt beosztottjait.

Szergej Szkripal, a britekkel együttműködő volt orosz titkosügynök és lánya megmérgezését a brit kormány a Kreml által megrendelt vegyi támadásnak nevezte. Ezek után utasított ki 23 „be nem jelentett titkosügynöknek” minősített orosz diplomatát. Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.

Az oroszok távozásuk előtt a londoni követség előtt összeálltak egy csoportképre, majd a jobbára fapados légitársaságok által használt Stansead-reptérre hajtottak.

Alekszandr Jakovenko londoni orosz nagykövet szerint

„mindenki folytathatja a karrierjét”,

de szakértők azt mondták: a Nagy-Britanniára specializálódott diplomatákat nem valószínű, hogy visszaengedik az országba és így karrierjük csorbát szenvedhet.

Közben az orosz külügyminisztérium meghívta az összes Oroszországban szolgáló külföldi nagykövetet, hogy ismertesse a Szkripal-üggyel kapcsolatos álláspontját. A hazájában celebnek számító és a nyugatiakat harciasan bíráló Marija Zaharova külügyi szóvivő elmondta: a találkozón részt vesznek majd az orosz külügy fegyverzetkorlátozási kérdésekkel foglalkozó szakértői.

Zaharova azt állította, még mindig nem tudni, hogy az angliai Salisburyben mivel mérgezték meg a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát Juliját.

London „többszöri megkeresésre” sem osztott meg bizonyítékként szolgáló anyagokat, viszont „faragatlan módon vádaskodik”

– mondta.

A brit kormány a múlt héten közvetlen bizonyíték hiányában közölte, hogy „minden valószínűség szerint” Moszkva felelős a vegyifegyver támadásért, amit a Novicsok néven emlegetett ritka idegméreggel hajtottak végre. A britek mellett kiálltak Európai Uniós partnereik, az Egyesült Államok és a NATO is.

Zaharova élesen bírálta Boris Johnson brit külügyminisztert, aki egy újságcikkben összekapcsolta a hétvégi orosz elnökválasztást a mérgezéssel. Johnson, aki éveken át szállította újságíróként az EU-ellenes híreket, most az európai és amerikai szabad társadalmakról írt, Putyin orosz elnökről pedig megjegyezte: „sötét fenyegetései és hazugságai, messzi földekre is eljutnak”.

„Miért kell még egy adag hamis hír a brit diplomáciának?”

– vágott erre vissza Zaharova. „Világos, tények nincsenek, de Johnson kész még mélyebbre süllyedni, hogy megmentese főnöke, Theresa May becsületét. May a nyomozás előtt és nem a végén büntette Moszkvát diplomatái kiutasításával” – tette hozzá. „Indítéka a briteknek és a NATO-nak volt, Oroszországnak nem volt. Ha pedig nem volt, akkor ki kellett találni” – hangoztatta.

Szergej Szkripal és lánya még mindig kómában fekszik, miközben egymást érik az elméletek arról, hogyan is mérgezhették meg őket.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×