Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
321.85
bux:
131132.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
London, 2018. március 20.Orosz diplomata autó hagyja el az orosz nagykövetség londoni épületét 2018. március 20-án. Nagy-Britannia ezen a napon hajtja végre a korábban bejelentett 23 orosz diplomata kiutasítását a szigetországból a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija ellen Angliában elkövetett gyilkossági kísérlet miatt, amely mögött London szerint a Kreml állhat. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

Diplomáciai csatározás a Szkripal-ügyben

Hazaérkeztek a Szkripal-mérgezés nyomán Nagy-Britanniából kiutasított orosz diplomaták és családtagjaik. A családtagokkal együtt körülbelül 80 ember hagyta el Londont. Közben az orosz külügyminisztérium meghívta az összes, Moszkvában akkreditált külföldi nagykövetet hogy elmagyarázza álláspontját a Szkripalj-ügyről.

A késő esti órákban landolt a moszkvai Vnukovo reptéren a brit hatóságok által kiutasított és családtagjaikkal együtt utazó orosz diplomatáka szállító IL-96-as kormánygép. Előzőleg Londonban maga az orosz nagykövet búcsúztatta volt beosztottjait.

Szergej Szkripal, a britekkel együttműködő volt orosz titkosügynök és lánya megmérgezését a brit kormány a Kreml által megrendelt vegyi támadásnak nevezte. Ezek után utasított ki 23 „be nem jelentett titkosügynöknek” minősített orosz diplomatát. Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.

Az oroszok távozásuk előtt a londoni követség előtt összeálltak egy csoportképre, majd a jobbára fapados légitársaságok által használt Stansead-reptérre hajtottak.

Alekszandr Jakovenko londoni orosz nagykövet szerint

„mindenki folytathatja a karrierjét”,

de szakértők azt mondták: a Nagy-Britanniára specializálódott diplomatákat nem valószínű, hogy visszaengedik az országba és így karrierjük csorbát szenvedhet.

Közben az orosz külügyminisztérium meghívta az összes Oroszországban szolgáló külföldi nagykövetet, hogy ismertesse a Szkripal-üggyel kapcsolatos álláspontját. A hazájában celebnek számító és a nyugatiakat harciasan bíráló Marija Zaharova külügyi szóvivő elmondta: a találkozón részt vesznek majd az orosz külügy fegyverzetkorlátozási kérdésekkel foglalkozó szakértői.

Zaharova azt állította, még mindig nem tudni, hogy az angliai Salisburyben mivel mérgezték meg a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát Juliját.

London „többszöri megkeresésre” sem osztott meg bizonyítékként szolgáló anyagokat, viszont „faragatlan módon vádaskodik”

– mondta.

A brit kormány a múlt héten közvetlen bizonyíték hiányában közölte, hogy „minden valószínűség szerint” Moszkva felelős a vegyifegyver támadásért, amit a Novicsok néven emlegetett ritka idegméreggel hajtottak végre. A britek mellett kiálltak Európai Uniós partnereik, az Egyesült Államok és a NATO is.

Zaharova élesen bírálta Boris Johnson brit külügyminisztert, aki egy újságcikkben összekapcsolta a hétvégi orosz elnökválasztást a mérgezéssel. Johnson, aki éveken át szállította újságíróként az EU-ellenes híreket, most az európai és amerikai szabad társadalmakról írt, Putyin orosz elnökről pedig megjegyezte: „sötét fenyegetései és hazugságai, messzi földekre is eljutnak”.

„Miért kell még egy adag hamis hír a brit diplomáciának?”

– vágott erre vissza Zaharova. „Világos, tények nincsenek, de Johnson kész még mélyebbre süllyedni, hogy megmentese főnöke, Theresa May becsületét. May a nyomozás előtt és nem a végén büntette Moszkvát diplomatái kiutasításával” – tette hozzá. „Indítéka a briteknek és a NATO-nak volt, Oroszországnak nem volt. Ha pedig nem volt, akkor ki kellett találni” – hangoztatta.

Szergej Szkripal és lánya még mindig kómában fekszik, miközben egymást érik az elméletek arról, hogyan is mérgezhették meg őket.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×