eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
London, 2018. március 20.Orosz diplomata autó hagyja el az orosz nagykövetség londoni épületét 2018. március 20-án. Nagy-Britannia ezen a napon hajtja végre a korábban bejelentett 23 orosz diplomata kiutasítását a szigetországból a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija ellen Angliában elkövetett gyilkossági kísérlet miatt, amely mögött London szerint a Kreml állhat. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

Diplomáciai csatározás a Szkripal-ügyben

Hazaérkeztek a Szkripal-mérgezés nyomán Nagy-Britanniából kiutasított orosz diplomaták és családtagjaik. A családtagokkal együtt körülbelül 80 ember hagyta el Londont. Közben az orosz külügyminisztérium meghívta az összes, Moszkvában akkreditált külföldi nagykövetet hogy elmagyarázza álláspontját a Szkripalj-ügyről.

A késő esti órákban landolt a moszkvai Vnukovo reptéren a brit hatóságok által kiutasított és családtagjaikkal együtt utazó orosz diplomatáka szállító IL-96-as kormánygép. Előzőleg Londonban maga az orosz nagykövet búcsúztatta volt beosztottjait.

Szergej Szkripal, a britekkel együttműködő volt orosz titkosügynök és lánya megmérgezését a brit kormány a Kreml által megrendelt vegyi támadásnak nevezte. Ezek után utasított ki 23 „be nem jelentett titkosügynöknek” minősített orosz diplomatát. Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.

Az oroszok távozásuk előtt a londoni követség előtt összeálltak egy csoportképre, majd a jobbára fapados légitársaságok által használt Stansead-reptérre hajtottak.

Alekszandr Jakovenko londoni orosz nagykövet szerint

„mindenki folytathatja a karrierjét”,

de szakértők azt mondták: a Nagy-Britanniára specializálódott diplomatákat nem valószínű, hogy visszaengedik az országba és így karrierjük csorbát szenvedhet.

Közben az orosz külügyminisztérium meghívta az összes Oroszországban szolgáló külföldi nagykövetet, hogy ismertesse a Szkripal-üggyel kapcsolatos álláspontját. A hazájában celebnek számító és a nyugatiakat harciasan bíráló Marija Zaharova külügyi szóvivő elmondta: a találkozón részt vesznek majd az orosz külügy fegyverzetkorlátozási kérdésekkel foglalkozó szakértői.

Zaharova azt állította, még mindig nem tudni, hogy az angliai Salisburyben mivel mérgezték meg a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát Juliját.

London „többszöri megkeresésre” sem osztott meg bizonyítékként szolgáló anyagokat, viszont „faragatlan módon vádaskodik”

– mondta.

A brit kormány a múlt héten közvetlen bizonyíték hiányában közölte, hogy „minden valószínűség szerint” Moszkva felelős a vegyifegyver támadásért, amit a Novicsok néven emlegetett ritka idegméreggel hajtottak végre. A britek mellett kiálltak Európai Uniós partnereik, az Egyesült Államok és a NATO is.

Zaharova élesen bírálta Boris Johnson brit külügyminisztert, aki egy újságcikkben összekapcsolta a hétvégi orosz elnökválasztást a mérgezéssel. Johnson, aki éveken át szállította újságíróként az EU-ellenes híreket, most az európai és amerikai szabad társadalmakról írt, Putyin orosz elnökről pedig megjegyezte: „sötét fenyegetései és hazugságai, messzi földekre is eljutnak”.

„Miért kell még egy adag hamis hír a brit diplomáciának?”

– vágott erre vissza Zaharova. „Világos, tények nincsenek, de Johnson kész még mélyebbre süllyedni, hogy megmentese főnöke, Theresa May becsületét. May a nyomozás előtt és nem a végén büntette Moszkvát diplomatái kiutasításával” – tette hozzá. „Indítéka a briteknek és a NATO-nak volt, Oroszországnak nem volt. Ha pedig nem volt, akkor ki kellett találni” – hangoztatta.

Szergej Szkripal és lánya még mindig kómában fekszik, miközben egymást érik az elméletek arról, hogyan is mérgezhették meg őket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×