Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
331.71
bux:
121997.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Száz cég felelős a klímaváltozás nagy részéért

Száz cég felelős a klímaváltozás nagy részéért

Mindössze 100 nagyvállalat felelős a globális széndioxid-kibocsátás több mint kétharmadáért – állítja egy új tanulmány, amelynek szerzői szerint a cégek és befektetőik viselkedése jelentheti a megoldást a klímaváltozás elleni harcban.

Főként a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó nagy cégek felelősek 1988 óta a globális üvegházi gázemisszió 70 százalékáért – állítja egy non-profit szervezet, a CDP és az úgynevezett Klíma Elszámoltatási Intézet, a Climate Accountability Institute közös jelentése.

Az érintett cégek jelenthetik a kulcsot a széndioxid-kibocsájtásban szükséges rendszerszintű változáshoz – jegyzik meg a szerzők.

A jelentés első ízben koncentrál az egyes államok helyett cégekre.

Összeállítói úgy találták, hogy 1988 óta – amikor létrehozták a Klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságot –

a globális emisszió felét 25 nagy állami cég adja.

A listát érdekes módon nem a nagy nyugati iparállamok cégei vezetik, de azok is megtalálhatók az élbolyban.

Az első helyen a kínai állami szénvállalat áll: az emisszió több mint 14 százalékáért felel. A második a szaúdi állami olajvállalat, az Aramco, 4,5 százalékos aránnyal, a harmadik pedig a Gazprom közel 4 százalékkal.

Száz cég felelős a klímaváltozás nagy részéért

A listán az első 20 között szerepelnek az ExxonMobil, Shell, BP és Chevron olajcégek.

Kelet-Európából a lengyel szénbányászati vállalat a 15., az ukrán a 40., míg a cseh az 50. helyen áll. A Magyarországon is jelenlévő ÖMV osztrák cég a 94. a kibocsájtók sorában.

A jelentés arra a megállapításra jut, hogy

a globális széndioxid-emisszió egyötödét állami pénzekből finanszírozzák.

„Ezért különösen nagy a felelőssége azoknak a befektetőknek, akik a nagy fosszilis energiacégekbe fektetnek be pénzt” – mondta Pedro Faria, a CDP környezetvédelmi szervezet igazgatója.

Miközben az aktivisták arra sürgetik a nagy energiacégeket, hogy forduljanak a megújuló források felé, a Shell és a BP már tett is ilyen lépéseket, az ExxonMobil pedig a szén-dioxidnak a légkörből való kivonását és a tárolási lehetőségeket kutatja.

A környezetvédők közben azt mondják: mindez még édeskevés,

és példának állítják be az Apple-t, Facebookot, Google-t és IKEA-t, amelyek ígéretet tettek, hogy teljes egészében megújuló forrásokból fedezik majd energiafogyasztásukat.

A Volvo autógyártó pedig a napokban jelentette be, hogy 2019-től már csak hibrid vagy elektromos kocsikat gyárt majd.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×