Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés, a tevékenység meghonosítása Schenk Jakab nevéhez fűződik. A gyűrűzések során gyűjtött adatokat többféleképpen is felhasználják az állami természetvédelemben, például a rendszeresen készülő országjelentéshez, valamint egy-egy faj vagy terület gyakorlati védelméhez. A tudományos és gyakorlati felhasználás mellett a madárgyűrűzés ismeretterjesztő szerepe is jelentős. Július végén elérkezett a fehérgólya-fiókák kirepülésének időszaka, és ezzel lezárult az idei gyűrűzési szezonjuk is.

„A fehér gólyáknak hosszú, vékony, sérülékeny lábuk van, ezért szinte csak fiókakorban lehet őket gyűrűzni, felnőtt madaraknál már nem kockáztatják a jelölést” – mondta az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Orbán Zoltán kiemelte, hogy a madarak megismerését a gyűrűzés segíti és napjainkban egyre inkább a védelmüket is. A fehér gólyák az emberek közelében fészkelnek, ami megkönnyíti a folyamatot, ami viszont nehézség, hogy mindössze szűk két hét alatt kell lebonyolítani a gyűrűzést általában június közepén. „Akkor lehet jelölni, amikor a gólyafiókák már olyan méretűek, hogy a gyűrű rákerülhet a lábukra, de még nem olyan idősek, hogy már állnak a fészekben, és a gyűrűzők közeledtére kiugrálnának a fészkükből” – magyarázta az MME szóvivője.

Több mint tízezren figyelték a gyűrűzést

Magyarországon idén mintegy 5200 gólyafészekben indult meg a költés. Két hét alatt ennyi fészket meglátogatni nem lehet, de egy reprezentatív mintavételhez kevesebb gólya meglátogatása is elegendő. Idén rekord számban, 614 fészekben 1887 fehér gólyafiókát gyűrűztek meg. 16 megye 352 településére sikerült eljutni a kéthetes időablakban. A madárgyűrűzést végzők túlnyomó többsége civilként, a szabadidejében segíti a műveletet. Pontos menetrendet, tervezést igényel az útvonal megszervezése, a gyűrűzőket emelőkosaras daruskocsi segíti a fészkek elérésében. „Fontos, hogy minél gyorsabban a fiókákra kerüljön a gyűrű, de ha van rá igény, egy-két fiókát le is hoznak, hogy testközelből meg lehessen őket nézni. Idén 12 ezren vettek részt a nyilvános programokon” – mondta a szóvivő.

Gyakori kérdés, hogy zavarja-e a szülőket a fészkek megbolygatása. „A gólyaszülők viselkedésén lehetne látni, hogy idegesek, feszültek, ehhez képest, amikor megközelíti a daruskocsi a fiókáikat, akkor átugranak a szomszédos oszlopra, vagy egy ház tetejére, kéményére, és ott nézegetnek, tollászkodnak. Soha egyetlen egy fiókafészket nem hagytak ott a madarak a gyűrűzés után” – avatott be a részletekbe Orbán Zoltán.

A szakember kitért a fekete gólyára is, amely bár a legközelebbi rokona a fehér gólyánknak, teljesen más életmódot folytat, az egyik leginkább emberkerülő madárfaj. Nagytermetű fajként a zárt erdőket kedveli, a fészkét a magas fák alsó harmadába építi. A szakember elmondta, hogy fekete gólyából jóval kevesebbet találni, még az ezer párt sem haladja meg a hazai létszámuk. „Esetükben is zajlanak színes gyűrűs jelölések, de ezek nem nyilvánosak. A színes gyűrűről nagyon messziről, akár több száz méterről, nagy teljesítményű távcsővel, teleszkóppal, fényképezőgéppel le lehet olvasni a madár gyűrűszámát” – ismertette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.