eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília

Jó alkut kötött a Boko Haram

Ünnepelhetnek a terroristák - 82 elrabolt lányért cserébe elengedték öt vezetőjüket. A Nigériában működő és dzsihadista eszméket valló Boko Haram csoport 3 év után engedte el az általa elrabolt több száz iskoláslány egy részét.

Végre szabadok, bár nem mindnyájan

– az Al-Kaida és az Iszlám Állam ideológiáját követő és Nigériában véres támadásokat végrehajtó Boko Haram terrorcsoport elengedte több tucat, tinédzser korában elrabolt túszát.

A lányokat – összesen 276 tanulót – 2014 áprilisában rabolták el.

Annak ellenére, hogy masszív kampány folyt a szabadon bocsájtásukért, a nigériai hatóságok nem tudtak a közelükbe férkőzni és kiszabadítani őket.

Most, hónapokon át tartó tárgyalások és alkudozás után 82-en visszanyerték szabadságukat, cserébe azért, hogy kiengedtek a fogságból 5 Boko Haram-vezetőt.

A dzsihadistákkal kötött alkut a csoport már halott egykori vezetője Mohamed Juszuf volt ügyvédje, Mustapha Zanna hozta tető alá a svájci kormány segítségével. A Nemzetközi Vöröskereszt nem vett részt a tárgyalásokon, de segítette a lányok hazajuttatását.

A lányokat a Vöröskereszt dolgozói vették át, saját pólóikba öltöztették, majd helikopteren Abudjába, a nigériai fővárosba vitték. Ott várták őket családjaik és Muhammadu Buhari köztársasági elnök.

Egyelőre nem világos, hogy mi történik majd a most szabadon bocsájtott és Chibok-lányokként emlegetett fiatalokkal.

Egy korábbi fogolycsere idején 21 másik lányt tavaly már elengedtek, de őket még mindig az otthonuktól távoli fővárosban tartják, azért, hogy terápiát kapjanak.

A főként keresztény vallású volt iskoláslányok közül több, mint 100-an még mindig a Boko Haram fogságában vannak. Rajtuk kívül más túszokat, férfiakat, nőket és gyerekeket is fogva tartanak a dzsihadisták, akik az utóbbi években sok foglyukat arra kényszerítettek, hogy nagy tömegbe vegyüljenek, majd távirányítással felrobbantották a ruhájukba rejtett pokolgépeket.

A Boko Haram, amelynek neve annyit tesz, hogy „A nyugati oktatás tilos” több ezer nőt és lányt tart fogva. Azt követően, hogy Michelle Obama volt amerikai First Lady és mások is kampányba kezdtek a közösségi médián az elengedésüket követelve, a terroristák felismerték, hogy túszaik különösen értékesek a számukra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×