eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Csak a vendégmunkásokban bízhat Szlovákia?

A cseh korona erősödése miatt nőhet a szakemberhiány Szlovákiában. A cseh jegybank április 6-án elengedte az árfolyamküszöböt, azaz mostantól engedi, hogy a korona az euróval szemben a 27-es szint alá tudjon jönni, tehát erősödhessen. A szlovák munkavállalóknak így jobban megéri majd a szomszédos Csehországban állást vállalni, a cseheknek viszont nem lesz kifizetődő a szlovák munka.

Banki elemzők többsége úgy véli, hogy a cseh korona jelenleg alulértékelt, ezért középtávon erősödésre számítanak.

Az árfolyamküszöb eltörlését követően ez be is igazolódott, a cseh korona azonnal erősödésbe kezdett.

A prágai jegybank a jövőben már nem gördít akadályt a korona euróhoz viszonyított erősödésével szemben.

A jegybank 2013 novemberétől tartotta 27 korona felett az euró árfolyamát, mert a cseh infláció messze került a jegybank céljától, amit a deviza mesterséges gyengítésével próbáltak meg felpörgetni.

Az árfolyamküszöb eltörlését megelőzően a cseh bruttó átlagbér 1085 eurót ért az átváltás során. Az eltörlés után ez az összeg máris 15 euróval megnövekedett, 1100 euróra. Elemzők pedig azt prognosztizálják, hogy

az év végére egy euró már csak 25 korona 50 fillért érhet.

Ebben az esetben pedig a Csehországban megkeresett átlagbér az átváltást követően 1150 eurót ér majd.

Csak a vendégmunkásokban bízhat Szlovákia?

Mindez növelheti a szlovákiai dolgozók munkavállalási kedvét a szomszédos Csehországban. Az árfolyamküszöb eltörlése miatt ugyanis a cseheknek kevésbé éri majd meg Szlovákiában dolgozni – ahol 2009-től az euró a hivatalos fizetőeszköz –, miközben az eddiginél is több szlovákiai alkalmazott dönthet Csehország mellett, mivel az ott megkeresett fizetés az átváltást követően többet fog érni.

Luboš Sirota, a McRoy Group személyzeti tanácsadó társaság alelnöke úgy véli, hogy a legtöbben Szlovákia nyugati járásaiból dönthetnek a csehországi munkavállalás mellett, miközben jelenleg épp ezek azok a régiók, ahol már most is komoly munkaerő- és szakemberhiánnyal küszködnek a cégek, főként az itt megtelepedett autógyárak.

„Sok kelet-szlovákiai is inkább Csehországot választhatja, hiszen számukra mindegy, hogy a határhoz közeli Pozsonyban, Nagyszombatban vagy száz kilométerrel arrébb, Csehországban vállalnak munkát” – mondta Sirota.

Hozzátette, a nyugat-szlovákiai cégeket az is érzékenyen érintheti, hogy az átváltást követően csökkenhet a csehországi munkavállalók érdeklődése a régió iránt, hiszen cseh koronában számítva kevesebb lesz a bérük, mint idáig.

A személyzeti tanácsadó szerint Szlovákia a jövőben emiatt még inkább rászorulhat a szerb és román vendégmunkásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×