Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Vallási vezetőket gyanúsítanak kémkedéssel

Két német tartományban házkutatást tartottak török hitszónokok lakásán, mert gyanúba keveredtek, hogy híveik körében adatokat gyűjtöttek a török államfő, Erdogan politikáját bíráló személyekről. A tavaly nyári államcsínykísérlet óta nem először merül fel ilyen irányú vád a németországi törökök körében, akiknek egy része elveti Erdogan diktatórikus törekvését.

Ezúttal a vészharangot a berlini törvényhozás vallásügyi kérdésekben illetékes megbízottja, a zöldpárti Volker Beck kongatta meg még december közepén.

Az államügyészségre eljuttatott írásában Volker Beck – bizalmas értesülésekre hivatkozva – a nyomozóhatóságok bekapcsolását kérte török hitszónokok törvénytelen adatszerzésének kiderítésére.

Mint Volker Beck elmondta, bizonyítékokkal rendelkezik, hogy az imámok a jelenlegi ankarai kormány vezetése alatt álló egyházügyi hivatal megbízásából nemcsak prédikáltak a mecsetekben, hanem azt is igyekeztek kipuhatolni híveik körében, hogy kik értenek egyet az amerikai száműzetésben élő Fetullah Gülen mozgalmával. Erdogan elnök Fetullah Gülent tette felelőssé a tavaly nyári államcsínykísérletért.

Volker Beck dokumentumai alapján a rendőrség razziát tartott több észak-rajna-vesztfáliai, valamint rajna-pfalzi mecset hitszónokának lakásán. Noha letartóztatásra nem került sor, az imámokat a német törvényekbe ütköző vádak érték. Ezért a hatóságok nemcsak az ügy maradéktalan kivizsgálását határozták el, hanem jelezték azt is, hogy megszüntetik az együttműködést a Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniójával, ha a szervezetről bebizonyosodik, hogy Erdogan elnök törekvéseit szolgálja.

Németországban több mint 3 millió török él. Legjelentősebb felekezeti szervezetük a Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója, amely közel 900 németországi iszlám közösséget tömörít, hitszónokait az ankarai egyházügyi hivatal küldi ki és fizeti.

A német hatóságok már jó ideje aggodalommal észlelik, hogy a szervezet Ankara irányítása alatt a politikát összemossa a vallással és egyre inkább az államfő diktatórikus törekvéseit szolgálja.

A Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniójának szóvivője kijelentette, hogy a kémkedéssel kapcsolatos vádak nem a szervezet ellen irányulnak, hanem csupán néhány túlbuzgó imám ellen. Heiko Maas igazságügyminiszter azonban kétségbe vonta a szóvivő állítását és leszögezte, hogy a német hatóságok csak akkor lesznek hajlandók a további együttműködésre a Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniójával, ha ez elhatárolja magát Ankara befolyásától.

Hogy a berlini kormányt mennyire aggasztja a török belpolitikai feszültségek németországi begyűrűzése, azt jól jellemzi a kancellár szóvivőjének bejelentése. Kérte a holnap Münchenben kezdődő Nemzetközi Biztonságpolitikai Értekezletre érkező Binali Jildirim török miniszterelnököt, hogy látogatása idején tartózkodjék honfitársai ösztönzésétől Erdogan elnök politikáját illetően.

Jildirim ugyanis jelezte, hogy szombaton az észak-rajna-vesztfáliai Oberhausenben beszédet akar intézni egy török tömeggyűlés résztvevőihez, akiket Erdogan elnök hatalmának további erősítését szolgáló népszavazás támogatására akar felszólítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×