Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Visszaüthet a hírforrásokat pontozó Le Monde-honlap

Décodex címmel olyan internetes oldalt indított a francia Le Monde című balliberális napilap, amely a szerkesztők szándéka szerint a hamis hírek, közismert nevükön "fake news" elleni küzdelmet, „dekódolást” hivatott szolgálni oly módon, hogy a különböző hírforrások megbízhatóságát színes pontokkal értékeli. A kezdeményezés nemcsak tiltakozásokat, de erős derültséget is kiváltott az érintettek körében.

„A Le Monde Pravdába öltözik” – talán ez az egyik legfrappánsabb kifejezés, amellyel a sokáig meghatározónak számító napilap kezdeményezését jellemezték az elmúlt napokban Franciaországban. A Décodex című internetes oldallal ugyanis a Le Monde munkatársai nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy hitelességi szempontból osztályozzák a francia nyelvű hírforrásokat: nemcsak a hagyományos médiát, hanem az internetes hírportálokat és a különböző blogokat is.

A Décodex zöld, narancssárga és piros pontokkal jelzi, hogy miképpen kell olvasóinak egy-egy hírforráshoz viszonyulniuk. A zöld pont megbízható, komoly médiára utal, a narancssárga „kevésbé hitelesre”, míg a piros „veszélyesre”.

Amint várható volt, a Le Monde kezdeményezése óriási felzúdulást keltett, különösen az alternatív hírkészítők körében, ez utóbbiak azzal vádolják a lap készítőit, hogy valójában cenzúrázni akarják a híreket.

Az egyes színes pontok odaítéléséhez ugyanis az éber újságírók indokolásokat fűznek. A narancssárgával jelöltek esetében van, akinél azt kifogásolják, hogy ideológiailag túlságosan elfogult, holott ideológiailag a Le Monde is elfogult. Más médiumnak az a „bűne”, hogy ellenőrizetlen információkat közöl, miközben maga a Le Monde is lehoz hasonló híreket, legutóbb például azt, hogy orosz hackerek megtámadtak egy amerikai erőművet.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a harc vége, mindenesetre vannak, akik úgy vélik, az egyre hiteltelenebbé váló újságírók egy része kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a konkurencia lejáratására. Több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a Le Monde médiapiaci szereplőként ítélkezik versenytársai fölött, ami ez utóbbiakat előbb-utóbb arra kényszerítheti, hogy bíróságon támadják meg a lapot hitelrontás címen. Annál is inkább, mivel a Le Monde milliárdos tulajdonosai által birtokolt sajtótermékeket a Décodex kivétel nélkül zöld ponttal értékeli.

Ugyanakkor úgy tűnik, a kezdeményezéssel a napilap a várt hatás ellenkezőjét érte el, egyes elemzések szerint ugyanis az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a narancssárga és a piros pontokkal jelölt hírforrások iránt. A nemzeti szuverenitás vagy éppenséggel az Oroszországgal való jó viszony ápolásának fontosságát évek óta hangoztató Jacques Sapir, neves baloldali kötődésű közgazdász például külön köszönetét fejezte a Décodexnek. Azt állítja ugyanis, hogy amióta a Russeurope című blogját a Le Monde narancssárga ponttal jelölte meg, annak látogatottsága hetven százalékkal emelkedett meg.

De úgy tűnik, a zöld pontok esetében is működik az ellentétes hatás: számos internetes hozzászóló azt írta, e jelzés alapján immár pontosan tudják, melyek azok a hírforrások, amelyek kritikátlanul „szállítják” a hivatalos, más szóval a globalizált elit érdekeit tükröző álláspontokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×