Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Rosszabb minőségű terméket küldenek Szlovákiába, mint Ausztriába?

A szlovák szakértők által vizsgált élelmiszerek több mint fele rosszabb minőségű Szlovákiában, mint Ausztriában. A szlovák földművelésügyi minisztérium 22 márka termékeit hasonlította össze, és ezek közül csupán kilenc termék összetétele volt azonos mindkét országban.

A tesztelt áruk felénél kimutatták, hogy ugyanazok a termékek Ausztriában jobb minőségűek, mint azok, amelyek Szlovákiában kaphatók – mutatott rá Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter. Úgy véli, a multinacionális cégek két csoportba sorolják a fogyasztókat. „A teszteredmények alátámasztották aggályainkat, amelyeket már többször megfogalmaztunk az Európai Unióban. A termékek felénél találtunk olyan jelentős különbségeket, amelyek meghatározzák a minőségüket. Ezek mind multinacionális vállalatok termékei, melyek a szlovákiai piacon fellelhetőek és gyengébb minőségűek” – fejtette ki a tárcavezető. Véleménye szerint a vásárló nem számít arra, hogy az egyforma csomagolású termékek közül az egyikben több színezőanyag, édesítőszer, tartósítószer vagy kevesebb hús van.

Jozef Bíreš, a Szlovák Állami Állategészségügyi- és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet igazgatója hozzátette, 22 terméket vásároltak Ausztria és Szlovákia területén. Elmondása szerint az ellenőrök a csomagolásokon található címkéket is értékelték. Vagyis, hogy szerepel-e rajta az adott termék összetétele, tápértéke, az allergének mennyisége, a csokoládék esetében a kakaómassza, ill. a szárazanyag tartalom, a húskészítmények esetében a hús, a tejtermékeknél pedig a zsír és a fehérje tartalom, továbbá, hogy milyen tartósító- és édesítőszert, valamint festékanyagot tartalmaznak az adott termékek.

A tesztben a legutolsó helyen az édesített üdítőitalok, a fűszerek, a sajtok és a húskészítmények végeztek. A vizsgálatok kimutatták, hogy ugyanannak a frankfurti virslinek a hústartalma Szlovákiában jóval alacsonyabb, mint Ausztriában. Ez a helyzet az őrölt fahéjjal, a mozzarellával, az egyik vizsgált teával és narancslével is – ízük és illatuk is különböző a felhasznált édesítőszerek és egyéb összetevők eltérő mennyisége miatt.

Gabriela Matečná rámutatott, több közép- és kelet-európai országban – Bulgáriában, Romániában és a balti államokban is – hasonló minőségi értékelésre bukkantak. A miniszter arra figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen olvassák el a kiválasztott terméken feltüntetett adatokat, mielőtt valamit a kosarukba tesznek, és azt tanácsolja, részesítsék előnyben a hazai termékeket. A témával a tárca a jövőben is foglalkozni kíván, és a vizsgálat eredményeit az Európai Bizottság elé terjeszti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×