Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Durvul a kampány Németországban

Három tartományban lesz idén Németországban választás, ősszel pedig országos választás keretében dönt a lakosság arról, hogy milyen összetételű kormány intézze az elkövetkező négy esztendőben az államügyeket, illetve kinek a vezetése alatt álljon majd az új koalíció Berlinben.

A berlini kormányban résztvevő két kereszténypárt a napokban hosszas viták után végül is megállapodott abban, hogy közös kancellár-jelölttel lép fel a szeptemberi választáson és ő Angela Merkel lesz.

A német állami tévécsatorna legfrissebb felmérése alapján azonban a szociáldemokrata Martin Schulz népszerűsége máris meghaladja Angela Merkelét, és ha ma tartanák az országos választást, a jelenlegi kancellár elbúcsúzhatna eddig tisztségétől.

Szeptemberig persze váratlan fejlemények is befolyásolhatják a szavazópolgárokat. Martin Schulzcal szemben máris olyan dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek szerint a politikus az Európai Parlament elnökeként pártérdekeket érvényesített, kijátszott uniós rendelkezéseket, sőt német nemzeti érdekek ellen is fellépett.

A kilencoldalas dokumentumot a két német kereszténypárt európai parlamenti képviselői állították össze és a nevükben nyilatkozó Herbert Reul egy tévéinterjúban leszögezte, hogy az adatok semmiféle övön aluli támadást nem tartalmaznak.

A Szociáldemokrata Párt főtitkára egyszerűen Schulz lejáratását célzó mesterkedésnek minősítette az állításokat, amelyeket – szerinte - már rég kivizsgáltak és légből kapottnak nyilvánítottak. A szintén szociáldemokrata Barbara Hendrix építésügyi miniszter pedig arra mutatott rá, hogy a vádaskodással a kereszténypártok közvetve beismerik, mennyire tartanak Martin Schulz fellépésétől.

Az ügyben megszólalt Wolfgang Schäuble kereszténypárti pénzügyminiszter is, aki a SPIEGEL hírmagazinnak adott interjúban Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlította Schulzot, mert hasonlóan populista hangnemben beszél a társadalom megosztottságáról, és magát az eliten kívüli, elnyomott helyzetű politikusként igyekszik beállítani, holott évtizedeken át tagja volt az Európai Parlamentnek.

Hogy a közvéleményt mennyire sikerül meggyőzni a kancellár kihívójával szemben felmerült bírálatok, megmutatkozik majd a jövő hónap végén esedékes szárvidéki, majd pedig a májusban tartandó schleswig-holsteini és északrajna-vesztfáliai tartományi választáson is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×