Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Vitáznak a hitelezők, Görögországot ismét csőd fenyegeti

Egymás között vitáznak a hitelezők, vajon elkerülhető-e így, hogy Görögország váratlanul csődbe jusson? A német pénzügyminiszter szerint Athén csak akkor tudja csökkenteni adósságát, ha kilép az eurozónából.

Az utóbbi években többször is hallhattunk arról, hogy Görögország a szakadék szélére jutott, de az államcsődtől az utolsó pillanatban mindig megmentették a kemény feltételeket szabó hitelezők.

A pénzügyi mentőövért cserébe a parlamenten áterőszakolt reformok árát az egyszerű polgárok fizették meg, például újabb adókkal, a szociális juttatások megnyirbálásával vagy a kollektív alku hiányában az állam által meghatározott minimálbérrel.

Most újra sötét fellegek gyülekeznek Görögország egén: Athénnek 330 milliárd euró az adóssága – amit a Nemzetközi Valutaalap szerint nem tud visszafizetni.

Az IMF értékelése szerint 2060-ra a bruttó nemzeti össztermék 275 százalékával ér majd fel a görög államadósság, ami „robbanásveszélyes” lesz.

A nemzetközi szervezet ezért adósságkönnyítést javasol Görögországnak. A két évvel ezelőtt elhatározott hitelezési programban a Valutaalap már nem vett részt és most Wolfgang Schauble, a befolyásos német pénzügyminiszter arra utalt: ha az IMF nem vesz részt az újabb mentőakcióban, akkor temetni lehet a jelenlegi mentőcsomagot.

Az úgynevezett hitelezői trojka másik pillére, az EU pénzügyi vezetői nemcsak az IMF-fel állnak vitában a javasolt adósságkönnyítés miatt, de maguk is megosztottak a kérdésben.

A Németország által vezetett csoport szerint, Görögországnak még éveken át, továbbra is fenn kell tartania 3,5 százalékos költségvetési többletét , míg az IMF szerint ez nem tartható cél.

Európai illetékesek csütörtök éjszaka arról vitáztak, hogy kisegítsék-e 7 milliárd euróval Athént, hogy az elkerülhesse az államcsődöt.

Ugyan Görögországnak csak nyáron kell törlesztenie az említett összeget, EU illetékesek attól tartanak, hogy a közelgő holland, francia majd német választásokat megelőző kampányok során olyan hangulat alakul ki, amely akadályozhatja, hogy további áthidaló hiteleket nyújtsanak a görögöknek.

A holland és német vezetők képtelenek lennének választóik előtt azzal érvelni, hogy újabb pénzeket kell pumpálni egy olyan országba, amelynek vezetői évekkel ezelőtt meghamisították a költségvetési adatokat, amit aztán adósságválság követett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×