Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

A brit alsóház nem állja útját, hogy May beadja a Brexit-válópert

A brit parlament megszavazta, hogy Theresa May kormányfőnek van joga dönteni arról, mikor induljanak meg a Brexitről szóló tárgyalások. Egyúttal elvetették az extra feltételekről szóló módításokat, így az uniós állampolgárok jogait garantáló javaslatot is.

Rövidesen Theresa May kezében lehet a döntési lehetőség, hogy mikor „adja be a válópert” az EU-nak, azaz mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amivel hivatalosan is többi tagállam tudtára adja, hogy kilép az Unióból.

A westminsteri parlament alsóháza nagy többséggel elvetette azokat a további feltételeket, amelyek késleltethették volna a brit kilépést vagy finomíthatták volna annak hatásait.

A már a szigetországban élő uniós állampolgárok letelepedési jogának esetében viszonylag szoros szavazáson, 332:290-hez arányban utasították el, hogy az EU-s dolgozók állandó tartózkodási és munkavállalási jogot kapjanak.

A konzervatív pártból mindössze 3 képviselő támogatta, hogy garantálják az európaiak jogait. A brit politika leginkább EU-barát, de az utóbbi években alaposan visszaszorult pártja, a Liberális Demokraták azt mondják: elég képviselőt tudnak mozgósítani a Lordok házában, amikor pár hét múlva a felsőház elé kerül a módosító indítvány.

„A liberálisok számára prioritás lesz az uniós polgárok jogainak védelme” – mondta a párt felsőházi frakcióvezetője.

A brit belügyminiszter azonban azt mondja: csak azután lehet rögzíteni az EU-s polgárok státuszát, amikor a brit parlament a két év múlva esedékes kilépés után új bevándorlási törvényt fogad el.

Közben annak ellenére, hogy a briteknek csak valamivel több, mint a fele szavazott a Brexitre és a parlamenti képviselők döntő többsége maradáspárti volt, szerdán a képviselők többsége mégsem állta útját „a népakaratnak”.

494 képviselő mondta azt 122-vel szemben, hogy May miniszterelnöknek van joga megindítani a kilépési tárgyalásokat. Ezt is a Lordok házának kell még jóváhagynia, ahol a konzervatív miniszterelnöknek nincs többsége.

Az, hogy az alsóházban módosítások nélkül átment a javaslat, felvetette a lehetőségét, hogy a nem választott Lordok is rábólintanak, amit követően törvényerőre emelkedhet.

A felsőházi képviselők ugyanakkor azt szeretnék, ha a brit parlamentnek több beleszólása lenne a folyamatba. A parlamenti vita során nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire megosztott az ellenzéki brit Munkáspárt és mekkora ellentét alakult ki az Unió-párti Skócia és a többi országrész között. A szavazás idején a Skót Nemzeti Párt képviselői Beethoven örömódáját, az EU nemhivatalos himnuszát énekelték.

Egy szerdán közzétett közvéleménykutatás szerint nőtt a skót függetlenség híveinek aránya azután, hogy May brit kormányfő arra utalt: ő „kemény” Brexitet akar.

Több tucat munkáspárti képviselő Jeremy Corbyn pártvezér utasításával szembefordulva a Brexit-törvény ellen szavazott. A belső feszültség miatt több munkáspárti tanácsadó is lemondott posztjáról.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×