Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Donald Trump: elkezdjük a falépítést

Donald Trump ismét a Twitteren üzent, ezúttal arról, hogy ma fontos nemzetbiztonsági rendeleteket ad ki. Várakozások szerint az amerikai elnök megtiltja majd a menekültek befogadását hét muszlim országból és rendeletet ad ki a mexikói határfal építéséről.

„Holnap nagy nap, NEMZETBIZTONSÁGI KÉRDÉSEK (a terítéken). Többek között megépítjük a falat!”

Így üzent az elnökök részéről megszokott kommunikációs csatornákat megkerülve a Twitteren Donald Trump. Az új amerikai elnök továbbra is gőzhengerként halad előre, miközben a Kongresszus megkerülésével egy sor elnöki rendelettel próbálja demonstrálni, hogy betartja kampányígéreteit.

Ezek egyike a nagy felháborodást kiváltott „Fal” Mexikó határán, amelynek célja a szomszédból érkező és az amerikai feketegazdaságban dolgozó illegális bevándorlók megállítása. Trump ígérete szerint a falért – amely már kormányzata szerint sem lesz mindenhol „Fal” – Mexikó fizet majd.

Most már arról beszél, hogy szövetségi pénzekből indul meg az építkezés és Mexikó később majd átvállalja a költségeket. Kérdés, mint mond erre a jövő héten Washingtonba látogató Enrique Pena Nieto mexikói elnök, aki roppant népszerűtlen otthon, és akire nagy nyomás nehezedik, hogy ne engedjen Trumpnak.

Trump egy 2006-os törvényre támaszkodva rendelheti el a több mint 3000 kilométeres fal és kerítés építését. Az ifjabb George Bush elnöksége idején az amerikaiak már 1500 kilométernyi akadályt építettek Texas, Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia mexikói határszakaszain.

Trump másik látványos bejelentése az, hogy „ideiglenes jelleggel” megtiltja a menekültek befogadását hét muzulmán országból.

Köztük van a nyugati beavatkozás után kaotikussá vált Líbia, Szomália, Jemen, az ellenséges Irán és Szíria, Szudán és a szövetséges Irak.

A tilalom várhatóan 30 napos lesz és nem vonatkozik a vallási kisebbségek tagjaira, például keresztényekre.

Egyes jogászok ugyanakkor azt mondták, hogy a rendeletet bírósági úton megtámadhatják – azzal az indoklással, hogy az egy adott vallás elleni diszkriminatív intézkedés.

Barack Obama volt jogi tanácsadója az amerikai Állampolgársági és Bevándorlási Szolgálatnál ugyanakkor azt mondta: az elnöknek joga van korlátozni a menekültek beengedését és a vízumok kiadását konkrét országok polgárainak, ha azt mondja, hogy ezt kívánja meg a közérdek.

A kampány idején Trump arra utalt, hogy minden muszlimnak megtiltaná az Egyesült Államokba történő belépést. Most már arról beszél, hogy „csak” olyan országokat sújtana tilalommal, amelyek polgárai fenyegetést jelenthetnek.

Emellett Trump a Twitteren megfenyegette a lövöldözések sújtotta Chicago városát: „Ha nem oldják meg” a problémát, beküldöm „a szövetségieket” - említett egy, a rendőkre és az FBI-ra egyaránt használt szleng kifejezést.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×