A több nyugati országban angolul és más nyelveken is nézhető Russia Today-ről nem lehet azt mondani, hogy az Oroszországot keményen bíráló liberális vagy akár konzervatív nyugati elit barátja lenne.

Még az állítólagos orosz hekkertámadásokról szóló amerikai titkosszolgálati jelentésbe is bekerült, amelyben a CIA, az FBI és az NSA szervezetek amiatt bírálták, hogy „az amerikai elnökválasztási kampány során végig, negatív módon összpontosított Hillary Clinton kiszivárogtatott emailjeire, egészségi állapotára, az iszlám szélsőségesekkel való állítólagos kapcsolatára, és korrupcióval is megvádolta”.

Az RT „hosszú ideje folytat kampányt, hogy aláássa az amerikai nézőknek az amerikai demokratikus folyamatba vetett hitét” – húzták alá az amerikai kémszervezetek.

Margarita Szimonjan, a Kreml által finanszírozott csatorna főszerkesztője erre azzal vágott vissza, hogy a jelentés „szomorú képet fest az amerikai hírszerzésben uralkodó állapotokról”.

A tengerentúlon nem aratott sikert Sziumonjan novemberi megjegyzése, amely szerint az Egyesült Államokban „nincs demokrácia” és Washingtonnak „nincs erkölcsi joga oktatni a világot”.

Még az orosz állami propaganda ellen fellépő egyik aktivista, Alekszej Kovaljov is azt mondja, hogy a hírszerzési jelentés ügyetlen volt.

„Sok legitim ok miatt bírálható az RT, de a jelentés a rossz okokat sorolja fel. Az, hogy tiltakozásokról, politikai vitákról tudósítanak, teljesen legitim médiatevékenység” – mondta.

Hozzátette még, hogy mivel az amerikai hírszerzők olyan nagy figyelmet szenteltek az RT-nek, ezt otthon sikerként fogják elkönyvelni, és még meg is növelhetik a csatorna finanszírozását.

„Ha kémeknek és szabotőröknek nézik az RT riportereit Amerikában, az csak muníciót ad az orosz kormánynak, amikor a nyugati bírálatokra kell válaszolni” - fogalmazott.

Az RT-t nézve nem kétséges, hogy a csatorna egyik célja, hogy megingassa az elfogadott nyugati narratívákat és borsot törjön a nyugati politikusok orra alá. Angol anyanyelvű, vagy angolul jól beszélő műsorvezetői rendszeresen vendégül látták például Julien Assange-t, a WikiLeaks alapítóját, vagy olyan euroszkeptikus vezetőket, mint Nigel Farage, a Brit Függetlenségi Párt volt vezére.

A 2008-as grúziai háború idején ugyanakkor az RT-n lehetett olyasmit látni, ami a nyugati média számára vagy kényelmetlen volt vagy nem volt érdekes. Miközben a nagy nyugati adók a Grúzia elleni orosz invázióra összpontosítottak, az RT arra koncentrált, hogy a háború kezdetén, a szakadár Dél-Oszétiát visszafoglalni akaró Grúzia Grad rakétavetőkkel lőtt polgári házakat és civil lakosokat ölt meg.

Az amerikai elnökválasztásokról szólva Szimonjan azt mondta: az senkit sem zavart, hogy a brit Guardian is „beavatkozott” a kampányba, amikor egy ilyen című cikket publikált: „Ne szavazz Trumpra, válaszd meg Clintont”.