Theresa May egyfajta felszínes nyugalmat hozott a Brexit-voks utáni kaotikus brit belpolitikába. Bár ő maga Nagy-Britannia folytatódó EU-tagságáért kampányolt a sokkoló eredménnyel zárult népszavazás előtt, mostanra szinte 180 fokos fordulatot hajtott végre.

A kormányzó brit konzervatív párt őszi kongresszusán gyújtó hangú beszédben ígérte, hogy sikerre viszi a Brexitet és annak is a „keményebb” fajtáját – azaz, hogy Nagy-Britannia még csak laza köteléket sem tartana fent az EU-val, feladná a közös piaci tagságot, hogy így távol tarthassa az uniós migránsokat, azaz munkavállalókat és elkerülje azt, hogy befizessen az uniós költségvetésbe.

Belügyminisztere még azt is megszellőztette, hogy külföldi dolgozóikról szóló listák közzétételére köteleznék, a brit cégeket és „megszégyenítenék” azokat, ha nem a brit dolgozókat preferálják. A brit belügy végül visszatáncolt az ötlettől, de már most érezhető, hogy az álláspontok brit és európai oldalon is kezdenek keményedni.

Míg a brit közvélemény nagy része még mindig nem tud megbékélni a két év múlva közelgő válással – feltéve, ha May beadja a „hivatalos papírokat”, azaz a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét -, addig uniós, francia és német vezetők is jelezték: a briteknek el kell dönteniük, a „kemény Brexitet” választják vagy mégis maradnak.

„Senki sem tudja, hogy végződik, egyelőre a vonat a fal felé tart” – mondta a Reutersnek egy európai illetékes. A hírügynökség megjegyzi, a többi 27 tagállam „meglepő egységet” mutat majd fel a Brüsszelbe érkező May-jel szemben. Attól tartanak ugyanis, hogy ha hagynák a briteket „mazsolázni” és kiválasztani, hogy milyen előnyöket tartanak meg, miközben nem adnak kedvezményeket, akkor az az Unió szétszakadásához vezethet.

A Londonban tárgyalt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyan békülékeny és nem harcias nyilatkozatot tett szerdán reggel a CNBC televízióban, de az idézett EU-illetékes azt mondta, „senki sem akar engedményt tenni a briteknek”.

Szijjártó azt hangsúlyozta, hogy Magyarország „a lehető legszorosabb kereskedelmi és gazdasági” kötelékeket akar a britekkel a Brexit után, és hogy a két ország sok tekintetben szövetséges.

Ha visegrádi kollégáihoz képest késve is, de kijelentette: a magyar kormány keményen fellép majd a tárgyalásokon, hogy megvédje az itteni magyar munkavállalók jogait.

Visszatérve a brüsszeli csúcsra, annyi bizonyos, hogy az európaiak nem hajlandók „előtárgyalásokat” tartani a britekkel azelőtt, hogy azok hivatalosan is aktiválnák a kilépésről szóló, 50. cikkelyt.

May ígérete szerint erre „jövő márciusig” kerül sor. Ennek az az oka, hogy nincs álláspont, a kormányzó brit toryk ugyanúgy csatáznak a Brexit „mivoltáról”, mint korábban arról, hogy országuk az Unió tagja legyen-e.